20.rész

*Gwen*
-Muszáj elmened?-kérdezte Zayn miközben,mint az örült pakoltam be a ruháimat a bőröndbe.-Nem mehet valaki más?
-Nem,nekem kell mennem.-mondtam.
-Mégis mit fogok csinálni addig nélküled?-kérdezte "durcásan".
-Nem tudom,azt amit eddig,amikor nem vagyok veled.-mondtam és egy újabb ruha kupacot dobtam be.-És különben is csak három napra megyek el,nem örökre.
-De akkor is.-nyávogott.-Megfogok örülni nélküled egy hétig,mindkét értelemben.
-Miért én szerinted nem szoktam megőrülni,amikor turnézol?-kérdeztem.-És az még nem is csak egy hét,hanem több hónap.Ha én kiszoktam bírni,akkor te is kifogod.
-De amikor legutóbb turnén voltam,akkor még ott volt neked Zack.-mondta.-Nekem meg nem lesz itt senki.
-Akkor így jártál.-mondtam vigyorogva és közelebb léptem hozzá.-És ha hiányzom,akkor majd randizol a kezeddel.
-Ugye tudod,hogy ezt most nem kellett volna mondanod?-kérdezte perverzül vigyorogva.
-Igen,tudom.-mosolyogtam és még közelebb léptem.
A kezemet a mellkasára tettem,majd végig húztam rajta egészen az övéig.Érzetem,ahogy az ujjait a csuklóm köré zárta,ezzel megállítva a mozdulatomat.Mély levegőt vett.
-Hánykor is indul az a rohadt gép New York-ba?-kérdezte.
-6-kor,de még pakolnom kell és még van egy pár dolog,amit el kell intéznem.-mondtam és elindultam a szekrény felé,de a csípőmnél fogva visszarántott.

zene:http://www.youtube.com/watch?v=6kjaagQcYkc

Ajkait vadul az enyémnek nyomta.Vadul csókolóztunk,majd felemelt,a lábaimat a csípője köré fontam.Félkézzel lesöpört mindent a smink asztalomról és ráültetett.Ajaki a nyakamra tapadtak és szívni kezdte az érzékeny részen.Egy nyögés hagyta el a számat.Kezeim a pólója alá vándoroltak,megragadtam az alját és lerántottam róla.Az én felsőm is hasonló sorsra jutott,majd a további ruhadarabjaink is.Rajtam már csak a fehérneműm volt rajta pedig a boxere. Újból felemelt és ledobott az ágyra,de a csókot nem szakította meg.Végig csókolta a nyakam,a mellem közti rész,a hasam egészen a bugyi széléig,majd felfelé megismételte a mozdulat sort.Gyengéden a hátam alá nyúlt és kikapcsolta a melltartóm.Lassan lehúzta a vállaimról a pántokat,kibújtam belőle,majd eldobta.Gyengéden masszírozni kezdte a mellemet.Egy újabb nyögés hagyta el a számat.Amíg Zayn a melleimmel munkálkodott addig én a kezemet lassan végig vezettem a mellkasán,majd a boxerénél megálltam.Éreztem,hogy már kellőképpen fel van izgulva.Óvatosan megszorítottam a kis Malik-ot,ezt pedig egy mély,öblös nyögéssel díjazta.
-Szerintem hagyjuk el ezeket a mellékes dolgokat és térjünk a lényegre.-sürgetett zihálva.
-Igen,jobb lenne.-mondtam.
Egy határozott mozdulattal eltávolította rólam és magáról az utolsó ruhadarabot is,majd a egy határozott mozdulattal belém hatolt.Ez az aktus más volt,mint a többi.Ez nem csak egyszerű szex volt,hanem annál több.Szeretkeztünk.Mindent kizártunk magunk körül és csak egymásra figyeltünk.Izzadt testünk össze ért,nem éreztem más csak őt.A bőrét,a leheletét a nyakamon,az egész testét.
-Zayn én...mindjárt.-ziháltam.
-Én is Gwen..-mondta.
Egy perccel később mindkettőnkön végig söpört az élvezet.Még tolt rajtam egy párat,majd kihúzta magát belőlem és mellém feküdt.
-Jó utat Gwen.-mondta.-Amíg nem vagy itt velem,emlékezz erre.
Egy szenvedélyes csókot váltottunk,majd fel álltam és onnan folytattam a dolgokat,ahol abba hagytam.


*Zayn*
Egy óra múlva,a reptérről haza fele tartva megcsörrent a telefonom. Harry volt az.
Felvettem,majd kihangosította,mert vezetés közben utáltam telefonálni.
-Szia Harry.-köszöntem.
-Zayn,haver.-kezdte.-Ma este buli van.A srácok,Lauren,Brooke és Andy is ott lesz.Ha gondolod gyertek Gwen-nel.
-Én megyek,csak egyedül.-mondtam.
-És Gwen?-kérdezte.
-Elkellet utaznia New York-ba,valami munka miatt.-mondtam szomorúan.
-De kár.-sajnálkozott.-Pedig jó lett volna,ha ő is jön,úgy is régen láttuk.De azért te ugye jössz?
-Már mondtam,hogy megyek.-mondtam nevetve.
-Király.-örvendezett.-Akkor tíz kor a Funky Buddha-ban a bárpultnál.
-Rendben.Ott találkozunk.-mondtam és letettem.
Egy örökké valóságnak tűnt,amíg haza értem.Mire haza értem már fél nyolc volt.Gyorsan lezuhanyoztam,megborotválkoztam,felöltöztem,majd neki álltam a hajam beállításának.Mikor végre elkészültem,addigra már fél tízet mutatott az óra.Letrappoltam a lépcsőn,felvette a kabátom,még egyszer megigazítottam a hajam a tükörbe,felkaptam a kocsi kulcsom,kiléptem az ajtón,majd gondosan bezártam.Fél óra alatt ott is voltam.Besétáltam a bárba és rögtön ki is szúrtam a srácokat a megbeszélt helyen.
-Szia Zayn.-köszöntöttek egyszerre.
-Sziasztok skacok.-köszöntem.
-Na akkor,hogy most már mindenki itt van,-kezdte Andy.-itt az ideje,hogy végre igyunk.
Ezzel mindenki egyet értett.Úgy terveztem,hogy nem iszom sokat,de ezt a tervemet Brooke dugába döntötte.Volt egy megérzésem ez elején,hogy direkt le akar itatni,de a negyedik pohár után nem igazán törődtem vele.Egész jól telt az este.Mivel nem voltam olyan állapotba,hogy vezessek Brooke felajánlotta,hogy haza visz,mivel ő úgy is Lauren-nel jött és ő úgy se ivott sokat.A fél órás út,csak pár percnek tűnt.
-Megérkeztünk.-mondta Brooke.
-Köszönöm szépen,hogy haza hoztál.-mondtam és éreztem,hogy kezdek józanodni.
-Igazán,nincs mit.-mondta.
-Várjuk,te hogy fogsz most haza jutni?-kérdeztem.
-Majd fogok egy taxit vagy sétálok.-mondta.
Olyan gyorsan történtek az események,hogy egy perce még a kocsiba ültünk,most meg már az ajtó előtt álltunk.
-Nem,nem azt nem hagyhatom.-mondtam.-Még a végén valaki megerőszakol.
-Majd vigyázok.-mondta mosolyogva.
-Mi lenne,ha itt maradnál?-kérdeztem.-Biztos Gwen se bánná,ha itt lenne.
-Ez nem igazán jó ötlet.-tiltakozott.
-Nyugodtan maradhatsz,nem lesz semmi baj.-nyugtattam.
-Na jó,nem bánom.-egyezett bele.
Nagy nehezen elő kotortam a kulcsot a zsebemből,majd kinyitottam az ajtót.Illedelmesen előreengedtem Brooke-ot,majd én is bementem és becsuktam magam mögött az ajtót és felkapcsoltam a villanyt az előszobába.
-Köszönöm,hogy itt maradhatok éjszakára.-hálálkodott.
-Igazán nincs mit.-mondtam.-Gwen barátai az én barátaim is.
Megpróbáltam levenni a cipőm,de hirtelen elvesztettem az egyen súlyomat és majd nem eldőltem,de Brooke szerencsére elkapott.
-Hopp.-mondtam majd felnéztem rá.
Eddig észre se vettem milyen gyönyörű barna szemei vannak.Álljunk csak meg én nem gondolhatok Brooke-ra.Ez csak a pia hatása.A gondolat menetemet hirtelen valami félbe szakította.Ez Brooke ajkai voltak az enyémen.Elhúzódtam tőle.
-Ne..ne..ezt nem szabad.-mondtam.-Nekem itt van Gwen.
-Amiről nem tud az nem fáj neki.-mondta pimaszul és újra megcsókolt.
Nem tudom mi történt velem,talán a pia volt az oka,de visszacsókoltam.Neki löktem a falnak.Lerángatta rólam a kabátom,majd én is az övét.Felkaptam,a lábait a csípőm köré csavarta,majd felvittem a vendég szobába.Ruhák röpködtek minden felé és megtörtént az aminek nem lett volna szabad.

*Gwen*
Már kér nap eltelt.New York csodás volt.Két nap elteltével,elvégeztem az össze feladatomat,amit a főnököm adott.Éppen a Starbucks-ból jöttem kifelé,amikor összefutottam Danielle-lel.
-Szia Dani.-köszöntem mosolyogva.
-Szia Gwen.-köszönt és megölelt.-De rég nem láttalak.Mi van veled?
-Semmi különleges.-vontam vállat.-Mi van veled? Mostanában nem is láttalak Liam-mel.
-Ja,hát..igen.-mondta szomorkásan.-Már egy hónapja szakítottunk.Nem mondta?
-Öhm..lehet,hogy mondta a srácoknak,de én nem hallottam.-mondtam.-Elég zűrös hónapjaim voltak.Ez az egész Zach meg Zayn ügy.De nagyon sajnálom,olyan jól mutattatok együtt.
-Hát..igen,csak a sok munka meg ilyenek.-mondta.-És tényleg mi van veled meg Zayn-nel? Jól meg vagytok?
-Igen,csak volt pár apróbb nézet elérésünk mostanában,de már minden rendben.
-Hallottam róla.-mondta.-Ki az a szemét aki meglövi?Áá..na mindegy.
-Én se izgatom már nagyon magam rajta.-mondtam.
-Ne haragudj,de most rohanom kell.-mondta.Majd még beszélünk.
Megöleltük egy mást és elindultunk a saját dolgunkra.
Sétáltam haza felé,amikor megcsörrent a telefonom.Egy új üzenet.Megnyitottam,de a látvány ami fogadott arra voltam a leginkább felkészülve.

,,Nocsak nem csak te vagy hűtlen.Ti ketten teljesen összeilletek,vagy nem.Ez volt az elszakítás harmadik foka.És még van hátra három.Egyet ne feledj.Én minden hol ott vagyok.Még most is látlak.
                                                   -Z





Körbe néztem mindenütt azt keresve,hogy találjak egy gyanús alakot aki engem figyel.Csalódnom kellett,mert nem találtam senkit.Újra megnéztem a képet és a könnyeim elkezdtek folyni.Zsebre vágtam a telefonom és futni kezdtem egészen a szállodáig.Nem hisze el.Pont ők.Pont azok,akik a legjobban számítanak nekem.

19.rész

*Andy*

-Mi a jó büdös francot csináltál?-kiabáltam.

-Én megkérdeztem,hogy ki a fontosabb számodra.-mondta Brooke,a körmét piszkálva.-És te rá bólintottál,hogy Gwen,úgyhogy Zayn-t lőttem le.Ha azt mondtad volna.hogy Zayn fontosabb,akkor Gwen-t lőttem volna meg.Ilyen egyszerű.
-Te beteg vagy.Van fogalmad róla,hogy most mit tettél?-üvöltöttem.
-Igen,van fogalmam róla.-vont vállat.-És mondjak valamit? Egyáltalán nem sajnálom.
Erre nem tudtam mit mondani,így idegesen a hajamba túrtam és próbáltam lenyugtatni magam,hogy nehogy olyat tegyek,amit később megbánhatok.
-Most mi van? Ne mond,hogy nem örülsz,hogy eltüntettem Zayn-t az útból.-mondta,a szemöldökét felvonva.-Szabad a pálya,Gwen a tiéd.Persze,csak akkor ha Zayn nem élte túl.
-Te tényleg nem vagy normális.-mondtam idegesen.-Ezzel tönkretettél egy bandát.Arról nem is beszélve,hogy miattad fogom elveszteni a legjobb barátomat.
-Brühühüh,szegény Andy elveszti a legjobb barátját Liam-et.-mondta pimaszul.-Hogy oda ne rohanjak.
Kezdetem elveszteni a türelmemet.Megfogtam a vállait és a kocsinak nyomtam.
-Arról volt szó,hogy a fegyver csak megfélemlítés gyanánt van és nem bántasz senki.-üvöltöttem,kifordulva magamból.-Teljesen tönkre vágtál mindent.Imádkozz,hogy ne haljon meg Zayn.Ha megtörténik,esküszöm,hogy saját kezűleg tekerem ki a nyakadat.És ezúttal nem viccelek,hanem teljesen komolyan gondolom.Megérteted? 
Láttam,ahogy az arcára kiült a félelem,mert már ismerte a másik oldalamat.Azt az oldalamat,ha valamit komolyan gondolok azt meg is teszem.
-Megértetted?-kiabáltam.
-I..igen.-dadogott.
-Rendben.-mondtam és elengedtem.-Melegen ajánlom,hogy több ilyen húzásod ne legyen.Most menj és egy jó ideig nem akarlak látni.
Ezzel fogta magát,beszállt az autóba és elhajtott.
Édes istenem mi lesz még ebből.Idegesen beletúrtam a hajamba,majd a kocsim felé indultam.Beszálltam,de ahelyett,hogy elindultam volna a kormányra hajtottam a fejem.
Én barom hittem neki.Elhittem neki,hogy nem fog bántani senki.Hogy fogom egyáltalán elmagyarázni Gwennek,hogy nem arra bólintottam rá,hogy Brooke lőjön,hanem arra,hogy ő fontosabb számomra,mint Zayn? Várjunk,de még azt se mondhatom el neki,hogy Brooke volt az aki rá lőtt,mert akkor még jobban összetörne.Semmi se jó.Ilyen gondolatok száza futott át az agyamon.Mikor arra jutottam,hogy már lenyugodtam beindítottam az kocsit és elhajtottam.

*Lauren*
-Várj,Gwen lassabban kérlek,nem ér..-mondtam.
-Zayn-t lelőtték,amikor...-mondta,sírva,de nagy nehezen végig mondta.
-Jézusom.-mondtam és még a vér is megfagyott bennem.-Oké,hol vagy most?
-A kórházba.-mondta.
-Oké.Nyugodj meg nem lesz semmi baj.-mondtam.-Menj le a büfébe,vegyél egy teát és próbálj megnyugodni,azonnal ott vagyok.
Valamit még motyogott,de nem nagyon értettem,így letettem.Lerohantam az emeletről,felkaptam a kabátom,bele ugrottam a bakancsomba,felkaptam a kulcsaimat a komódról,majd kiviharzottam a lakásból.Gyorsan bezártam az ajtót és a kocsimhoz futottam.Persze,hogy most kell esnie a rohadt esőnek.Gyűlölök esőbe vezetni,de most az egyszer még ezt is megteszem.Nem volt nagy forgalom,így hamar odaértem a kórházhoz.Leparkoltam,kiszálltam,bezártam a kocsit és berohantam.A recepción megkérdeztem,hogy hol van Zayn.A recepciós az intenzív osztály felé mutatott.Intenzív osztály?Mégis mi az isten történt? Amilyen gyorsan csak tudtam a lifthez szaladtam.Nagy szerű elromlott.Mint az őrült elkezdtem,felfutni a lépcsőn.Nagy nehezen felértem a harmadik emeletre,ahol az intenzív osztály volt.Bekanyarodtam egy folyosóra és megláttam az egész bandát és Gwent,aki a földre roskadva sírt és Liam próbálta vigasztalni.Az első aki meglátott az Niall volt.Oda futott hozzám és megölelt,majd egy könnyed csókot lehelt az ajkamra.
-Hogy van?-kérdeztem.
-Zayn vagy Gwen?-kérdezett vissza.
-Mindketten.-mondtam.
-Hát..Zayn-ről még nem tudunk semmit.-kezdte.-Gwen meg eléggé kivan.
-Gyere menjünk oda.-mondtam és kézen fogtam és elindultam,ő pedig követett.
Mikor oda értünk Gwen-hez elengedtem Niall kezét és leguggoltam Gwen elé.
-Gwen.-kezdtem.-Nézz rá.Nem lesz semmi baj.Megfogják menteni.
Lassan felnézet rám,de tovább sírt.Szegény lány.Miért mindig vele történik meg minden? Miért nem történhet végre mással ilyen?
-Lauren,mi lesz...mi lesz..-dadogott.-Mi lesz ha nem éli túl? Abba belefogok őrülni.
-Nem lesz semmi baj.-mondtam.-Na gyere ide.
Jó erősen megöleltem és addig nem engedtem el amíg meg nem jelent egy orvos.
-Gwendolyn Shepherd.-mondta az orvos.
Gwen hirtelen elengedett és felugrott.
-Igen?-kérdezte Gwen a kezét tördelve.
.-A golyókat eltávolítottuk és stabilizáltuk a barátja állapotát.-mondta az orvos.-Várhatólag nem sokára felébred.De el kell ismerjem a barátjának nagy szerencséje volt.Ha mondjuk egy centivel arrébb megy az egyik golyó,talán már nem tudtuk volna megmenteni az életét.Na mindegy,a lényeg az,hogy most bemehet hozzá,de csak egy rövid időre.
-Köszönöm.-suttogta Gwen és a szemei újra megteltek könnyel.
-Bekísérjelek?.kérdeztem.
-Nem kell maradj itt nyugodtan Niall-el.-mondta egy mosolyt erőltetve az arcára.-Majd Liam bekísér.
-Rendben.-mondtam és megöleltem.
Néztem,ahogy bemegy Liam-mel a kórterembe,majd becsukódik az ajtó.
-Nem lesz semmi baj,hidd el.-mondta Niall,majd maga felé fordított és szenvedélyesen megcsókolt.
-Remélem is.-mondtam.

*Gwen*
Most már tudtam,hogy mit érezhetett akkor Zayn,amikor egy pár hónappal ezelőtt én feküdtem ugyan így azon az ágyon.Rettenetesen nézet ki.A mellkasát egy hatalmas kötés fedte be,ami eltakarta azt a három pontot,ahol a golyók érték.Lassan megkerültem az ágyat,majd oda húztam egy széket és leültem rá,Liam pedig megállt az ágy végében.
Megfogtam a kezét és az ajkaimhoz emeltem,ugyan úgy ahogy ő tette még anno.
-Szörnyen néz ki.-mondta halkan Liam.
-Borzalmasan.-mondtam.
-De még is ki lőtte le?-kérdezte.
-Fogalmam sincs,nem láttam az arcát,mert kapucni volt rajta.-mondtam.Vajon megemlítsem neki Andy-t? Nem inkább nem.
-És az a pasi utasította,hogy lőjön,akinek fizettél?-tudakolta.
-Na igen,ez benne a furcsa,hogy nem ő volt.-mondtam.-Ő már akkor rég elment.
-Komolyan?-kerekedtek ki Liam szemei.
-Igen.-mondtam és Zayn-re néztem.
Ha nem rángatom bele ebbe az egészbe,akkor talán nem ő,hanem én feküdnék itt. Liam, mintha olvasott volna a gondolatimba.
-Ne is gondolj olyanokra,hogy jobb lenne,ha helyette te feküdnél itt.-rótt meg.-Ha nem avattad volna be,akkor is addig nyaggatott volna amíg el nem mondod,hogy mi a bajod.
-Igen?-kérdeztem.
-Igen.-mondta.
Megint ránéztem Zayn arcára,majd újabb puszikat adtam a kézfejére.
-Nagyon szereted ugye?-kérdezte Liam szinte suttogva.
-Igen.-motyogtam alig halhatóan.-Jobban szeretem,mint bármi vagy bárki mást.Ő az életem.Nélküle sehol se lennék.
Ezt még így soha senkinek sem mondtam el,sőt még így Zayn-nek se mondtam soha.Könnyebe lábadt a szemem,majd egy könnycsepp folyt végig az arcomon.

zene:https://www.youtube.com/watch?feature=endscreen&NR=1&v=wWttGChn5ZE

Ezután már minden nagyon gyorsan történt.Hirtelen elkezdett sípolni az egyik műszer jelezve,hogy nincsen szívhang.Egy orvos és egy csomó ápoló termett hirtelen a szobába.A könnyeim folytak és nem tudtam felfogni semmit.Az egyik ápoló megkért,hogy mennyek hátrébb,de nem tudtam megmozdulni.Végül Liam rángatott arrébb.Már vagy harmadjára próbálták újraéleszteni Zayn-t,de a műszer még mindig csak sípolt.Az orvos még egyszer megpróbálta,de semmi.Hátrébb lépet az ágytól,majd oda sétált hozzám és Liam-hez.
-Nagyon sajnálom,már nem tehetünk semmit.-mondta az orvos.
-Nem,nem,nem.-mondtam és a könnyeim folyni kezdtek.-Ez nem lehet.
Ha Liam nem kap el időben,akkor biztos,hogy a földön landolok.Szorosan magához ölelt,én pedig a mellkasába fúrtam az arcomat.A folyamatosan ömlő könnyeim tisztára eláztatták a pólóját,de láthatóan nem érdekelte,csak az,hogy megvigasztaljon.Nem tudom hány perce álltunk ott a szoba közepén mozdulatlanul.Már nem törődtem senkivel,se semmivel.Próbáltam felfogni azt a tényt,hogy Zayn már nincs többé.Ám,de ekkor ismerős hangjelzést hallottam.Újra volt szívhang.Az orvosok újra beözönlöttek és értetlenül álltak az esthez.Miután az orvos váltott párszót valakivel,bár nem tudtam megállapítani kihez beszél,mert olyan halkan tette,azután felém fordult.
-Még soha nem fordul ilyen elő a munkám során,-kezdte-de ez valóságos csoda.Ébren van és beszélhet vele,de nagyon zaklassa fel kérem.
-Rendben.-mondtam és az orvos nyakába ugrottam.-Köszönöm.
Rám mosolygott,majd kiment a szobából.Visszasétáltam a helyemre,az ágy mellé és leültem a székre és újra megfogtam a kezét.csak néztük egymást és mosolyogtunk.Az ajkaihoz emelte az összefont kezünket és egy puszit nyomot rá.Egyikőnk se szólt semmit,végül a csendet Liam törte meg.
-Zayn,haver.Jól ránk ijesztettél hallod-e?-mondta Liam.
-Ne haragudjatok,nem állt szándékomba meghalni.-mondta Zayn.-Ha reklamálni akarsz,akkor reklamálj a szívemnél haver.
Ezen mindhárman elkezdtünk nevetni,majd Liam oda ment Zayn-hez és óvatosan megölelte.
-Na most megyek,hagylak beszélgetni titeket és megmondom a többieknek,hogy még egy pár éven keresztül boldogítasz bennünket.-mondta és kiment a kórteremből.
Egy darabig nem szóltunk egymáshoz,csak néztük egymást,de némaságunk és az érintéseink  többet mondtak és értek,mint a kimondott szavak.Mindkettőnk szeme megtelt könnyel,de én sokkal gyengébb voltam,mint ő,így a könnyeim újra elkezdtek hullani.A kezét a tarkómra helyezte és az arca felé húzott.Az ajkain összeértek és egy hosszú,szenvedélyes csókot váltottunk.

18.rész

*Zayn*
Egy percig csak meredtem magam elé és gondolkodtam.Mennyi minden történt vele,ameddig én az X factorba voltam.Amíg én az álmomat valósítottam meg,ő addig az életéért küzdött.Annyira nyomorultul éreztem maga amiatt,hogy nem lehettem mellette akkor.Tulajdonképpen senki sem volt mellette.A szülei meghaltak,a nagyszülei elköltöztek,a lányok gondolom nem mehettek vele a suli miatt.Aki ott volt vele az csak is Zach és Andy volt.Milyen embertől kért kölcsön Andy ha határidőt szab a visszafizetésre és ha nem lesz visszafizetve akkor bántja Gwen-t? Fogalmam se volt.Nem is érdekel.Én segíteni fogok Gwen-nek bármi áron,csak ne essen baja.
-Mennyi kéne?-csak ennyit kérdeztem.
Ő csak nézet rám kikerekedett szemekkel.
-Mennyi kéne Gwen?-kérdeztem újra és mélyen a szemébe néztem.
-Egy millió.-mondta suttogva és lehajtotta a fejét.
-Meg lesz.-mondtam.-Mikorra kell?
-Holnapra.-suttogta.
-Hé,ne aggódj minden rendben lesz.-mondtam.A kezeim közé fogtam az arcát,magam felé fordítottam és megcsókoltam.-Holnap reggelre meg lesz a pénz,kifizetjük az adósságod és szépen elfelejtjük ezt az egészet.
-Ígéred?-kérdezte halkan.
-Ígérem.-mondtam és megcsókoltam.
Mindketten kimerültek voltunk,úgyhogy hamar elaludtunk.Reggel hamarabb keltem,mint Gwen.Egy apró puszit nyomta a feje búbjára,majd kimásztam az ágyból,felöltöztem és leballagtam a konyhába.Főztem egy kávét,elszívtam egy cigit,gyorsan bekaptam valamit.Írtam egy cetlit Gwen-nek,hogy elmentem a bankba,majd jövök.Mikor kiléptem az ajtón és fordultam meg Andy-be ütköztem.
-Szia Zayn.-köszönt.
-Szia Andy.-mondtam.-Mit keresel itt?
-Ja,Gwen-hez jöttem,mert van valami,amit megakarok beszélni vele.-mondta.
-Andy,tudok a pénzről,a határidőről meg mindenről.-mondtam.-Gwen tegnap este mindent elmesélt.
-Á,ezek szerint kibékültetek.-mondta és a cipőjét kezdte el fixírozni.
-Igen.-mondtam.-Miért talán baj?
-Ja,nem.-tiltakozott.-Persze,hogy nem baj.Inkább örülök neki.
-Oké.-hagytam annyiba.-Ne haragudj,de rohannom kell.Menj be nyugodtan és várd meg amíg Gwen felébred.
-Oké,köszi.-mondta.-Akkor majd valamikor még összefutunk.
-Ja,gondolom.-mondtam és elindultam a kocsim felé.
Beszálltam és elindultam a városba.Hamar beértem,mivel nem volt túl nagy a forgalom.Hál istenek a bankban is kevesen voltak.Húztam egy sorszámot,majd vártam a soromra.Amikor én következtem,oda sétáltam az ablakhoz és köszöntem.
-Jó napot kívánok!-köszöntem illedelmesen.-Pénzt szeretnék kivenni.
-Jó napot!-mondta a bankos,majd felém fordult és kikerekedtek a szemei.-Na hát Zayn,de régen nem láttalak.
Hah,ekkora szerencsém is csak nekem lehet.Pont a nagynénémhez kerülni.Remélem,nem fog sokat kérdezősködni az összeg miatt,bár ő nem az a fajta.
-Igen,én is régen láttalak téged Maddie néni.-mondtam egy halvány mosolyt megeresztve.
-Még is mennyi pénzre lenne szükséged,édes fiam?-kérdezte mosolyogva.
-Egy millióra.-böktem ki.-De kérlek,ne kérdezd miért,majd máskor elmesélem,egyenlőre legyen elég annyi,hogy ezzel egy életet fogok megmenteni.
-Hé,nyugi én úgy nézek ki mint anyád aki mindenbe beleüti az orrát?-kérdezte nevetve.-A te pénzed,te kerested meg magadnak,azt csinálsz vele amit akarsz.
-Maddie néni,én úgy szeretlek téged.-mondtam.
-Én is téged Zayn.-mondta nevetve.-Várj itt egy percet,máris hozom a pénzt.
Majd távozott jókedvűen.Egy perc múlva visszatért egy borítékkal,benne a pénzel.
-Itt van.-mondta,majd átnyújtotta a borítékot.
-Köszönöm.-mondta és átvettem.-Maddie néni,tényleg köszönöm,hogy nem kérdezel semmit.
-Ugyan nem tesz semmit.-mondta legyintve.-El is felejtettem.Hogy van Gwen? 
-Most már jól.-mondtam.-Mennem kell.Köszönöm Maddie néni.
-Igazán nincs mit fiam.-mondta,majd elindultam kifelé.
Ezt is hamar letudtam.Már a kocsimnál jártam,amikor megcsörrent a telefonom.Ránéztem a kijelzőre,hogy kihív.Paul volt az.
-Igen.-szóltam bele.
-Tudom,hogy ma szabadnap van,de muszáj bejönnöd a stúdióba egy idő pontot leegyeztetni.-mondta bűnbánóan.-A többiek már itt vannak.Ugye nem gond Zayn.
-Nem nem gond Paul.-mondtam megnyugtatóan.-Amúgy is itt vagyok a városba.
-Ah,remek.-mondta.-Akkor nem sokára találkozunk,de igyekezz.
-Egy negyed óra és ott vagyok.-mondtam és leraktam.
Beszálltam a kocsiba a pénzt elraktam a kesztyű tartóba,hogy biztonságos helyen legyen.Indítottam,majd elindultam a stúdió felé.

*Gwen*
Éreztem,hogy valaki néz.Mielőtt kinyitottam volna a szemem nyújtóztam egyet.A kezeimet kitártam oldalra,így éreztem,hogy Zayn már nincs mellettem.Megdörzsöltem a szemem,kinyitottam,majd felültem.A szemeim kikerekedtek,mikor megláttam,hogy ki ül az ágyal szemben lévő széken.Andy volt az.
-Te mit keresel itt?-sziszegtem.
-Neked is szép jó reggelt Gwen,-mondta vigyorogva.-Ugye tudod,milyen nap van ma?
-Igen,tudom.-mondtam ingerülten és ki másztam az ágyból.A szemem sarkából láttam,ahogy vigyorogva végig mért,mert általában egy bő pólóba és egy rövid nadrágba szoktam aludni.(értsd: a segg takaró rövid nadrág)
Indultam volna a fürdő felé,de hirtelen elkapta a csuklómat és maga felé fordított.Már csak egy-két centi lehetett köztünk,ezért megpróbáltam hátrébb lépni,de nem engedett.
-Ugye meg van a pénz?-kérdezte ezúttal már komoran.
-Igen,meg van.-mondtam mélyen a szemébe nézve.-De még mindig nem válaszoltál arra,hogy mit keresel itt?
-Csak ezért jöttem,hogy elmondjam hova és hányra kell,majd menj ma.-mondta érzelem mentes hangon.
-Hova és mikor?-kérdeztem.
-A vasútállomás melletti kis parkba este 9.-re.-mondta.
Hirtelen nagy csönd állt be.Egy percig csak néztük egy mást,majd közelebb vont magához és így szólt.
-Gwen,nem kell félned.-mondta suttogva.-Én is ott leszek és ha téged az megnyugtat hozhatod Zayn-t is.Úgy is tud már mindent.Nem fog bajod esni.
Elengedte a csuklómat én pedig ösztönösen hátrébb léptem,de az egyik karját a derekamra helyezte és magához húzott,ezzel visszatartva.Az arca vészesen közeledett az enyémhez.Már csak egy centi választotta el az enyémtől.Mielőtt bármit is tudtam volna mondani megéreztem az ajkait az enyémen.Csak álltam lemerevedve és nem tettem semmit.Mikor végre észbe kaptam,egy erő teljes lökéssel eltávolítottam magamtól.
-Te teljesen megőrültél?-kiabáltam.-Ide jössz fontos információkat közölni.Ez idáig oké.Dehogy még is megcsókolsz,holott nagyon jól tudod,hogy van barátom.Hogy merészeled ezt?
-Ne haragudj,nem tudom mi ütött belém.-mentegetőzött.
-Persze nyilvánvalóan.-mondtam dühösen.-Most,hogy mindent közöltél velem nyugodtan elmehetsz.
-Gwen,én..-dadogott.
-Azt mondtam,menj el.-mondtam és próbáltam lenyugtatni magam.-Ott leszek időben Zayn-nel. Zayn nevét direkt kihangsúlyoztam,hogy tudja bármi is a célja velem,este semmit sem tud tenni.
-Rendben.-mondta lehajtott fejjel.-Akkor este.De időben ott legyetek.
-Ismétlem,ott leszünk ne izgulj.-sziszegtem.
Némán bólintott,majd kiment.Én csak álltam a szoba közepén mozdulatlanul.Amikor hallottam,hogy csukódik a bejárati ajtó,akkor fellélegeztem.Egész nap nem tudtam mit kezdeni magammal.Nem sokkal azután,hogy Andy elment kaptam egy üzenetet Zayn-től,hogy bár hagyott egy cetlit a konyhába nem tudja láttam-e,de azért tájékoztatott sms-ben is,hogy elment pénzt kivenni és be kellett még ugorjon a stúdióba egy idő pont egyeztetésre ,de igyekszik haza.Válaszként megírtam neki az idő pontot,meg a helyet ahova mennem kellet,hogy kifizessem a tartozást.Hogy elüssem az időt kitakarítottam az egész lakást,beraktam egy adag ruhát mosni.Mikor mindennel kész voltam leültem a nappaliba tv-t nézni.Válogattam a csatornák között,de nem volt semmit értelmes sehol.Így kikapcsoltam.Felálltam és elindultam a konyha felé,hogy készítsek magamnak valami kaját,mert időközben megéheztem.Mentem kifelé a nappaliból,amikor nekiütköztem valakinek és a földre estem.Felnéztem és elkezdtem nevetni.

*Zayn*
Ő éppen jött kifelé,én pedig indultam befelé a nappaliba,amikor egymásnak ütköztünk és ő fenekére huppant.Felnézett rám és elkezdett nevetni.Lenéztem rá és én is neveti kezdtem.Felé nyújtottam az egyik kezemet,majd felhúztam,de azzal a lendülettel magamhoz húztam és megcsókoltam.Még ez a pár óra is,amit távol töltöttem tőle elviselhetetlen volt.
-Hogy érzed magad?-kérdeztem,miután eltávolodtunk egy mástól.
-Félek.-ismerte be lehajtott fejjel.
Gyengéden a két kezem közé fogtam az arcát,majd felemeltem a fejét,hogy a szemembe tudjon nézni.
-Nem lesz semmi baj.-mondtam.-Ott leszek veled és nem hagyom,hogy bármi is történtjen veled.
-De...-próbált ellenkezni,de én egy csókkal elhallgattattam.
-Gyere,együnk valamit.-mondtam és a konyha felé kezdtem húzni.-Kissé megéheztem a sok elintézni valóba.
Bementünk a konyhába és gyorsan összedobtam két szendvicset,majd két bögrébe töltöttem teát és leraktam magunk elé.
-Zayn...-kezdte.-Sikerült megszerezni a pénzt?
-Igen.-mondtam.-Szerencsére Maddie néni volt bent,aki nem arról híres,hogy kérdezősködő.Ha mondjuk anyu lett volna bent,az már teljesen más helyzet lett volna.
-Értem.-mondta.
Miután mindent elfogyasztottunk,elmosogattam a tányérokat és a bögréket,majd elindultunk kifelé a konyhából.Gwen megtorpant a konyha ajtóba.
-Zayn..mi lesz..-dadogott.-Mi lesz akkor ha mondjuk valakinek mégis baja esik?
-Az isten szerelmére Gwen.-fakadtam ki.-Mi lenne,ha egyszer,csak egyszer a büdös életbe hinnél nekem.Nem lesz senkinek se baja.
-De ha mégis?-motyogta.
Na itt felment bennem a pumpa.Oda mentem hozzá és vadul megcsókoltam.
-Ha esetleg valakivel történne valami az nem teleszel.-mondtam és újból megcsókoltam.
Az idő pedig úgy elszaladt,hogy észre se vettem.Már negyed 9 volt.
-Gyere inkább induljunk.-mondtam.-Ne hogy elkéssünk.
Mivel rajtam már rajtam volt a kabátom meg  cipőm,ezért meg vártam még ő is felöltözik.Miután elkészült és gondosan bezárta az ajtót a kocsim felé igyekeztünk.Beszálltuk és indítottam.Egész úton nem szóltunk egymáshoz.Néha lopva rá néztem,és láttam,hogy nagyon ideges.Egyik kezemet megnyugtatás gyanánt az övére helyeztem.Egymásra néztünk,egymásra mosolyogtunk,majd elfordult és a kezét elhúzta.
Az út hátra levő részét is néma csendben tettük meg.Mikor oda értünk már besötétedett.
Leparkoltam és kiszálltunk. Andy már ott volt és hanyagul egy fának dőlve,keresztbe tett kézzel várt minket.Elindultunk felé,de Gwen fél úton megállt.
-Zayn,én félek.-mondta alig hallhatóan.
-Ne fél végig itt leszek veled.-fogtam meg a kezét.
A szemem sarkából láttam,ahogy Andy figyel minket,de nem is minket,inkább Gwen-t nézte.
Erre egy kicsit felment benne a pumpa,így hogy megmutassam neki,hogy Gwen az enyém,durván megcsókoltam Gwen-t.
Meglephette a reakcióm,mert először nem csókolt vissza.Vad és csókból hirtelen egy lassú és érzelmes csók lett.Ezt Andy zavarta meg.
-Jól van Zayn elhiszem,hogy csak a tiéd,de most már menjünk.-mondta türelmetlenül.
Eltávolodtunk egymástól,majd rá néztem egy bátorító mosolyt küldtem felé,megfogtam a kezét és a füléhez hajoltam.
-Bármi és történjék én itt leszek végig melletted.-súgtam neki,majd kézen foga elindultunk  Andy után.
A park közepén járhatunk,amikor hirtelen megálltunk egy pad előtt,ahol ijesztő kinézetű fickó ült,mellette két fekete pulcsis alakkal,akiknek az arcát kapucni takarta.Az egyik kapucnis alakról biztosan tudtam hogy lány,mert a hosszú,mell alá haja kilógott a kapucni alól.
-Nahát,nahát Andy.-kezdte a fickó nevetve.-Végre egyszer ideértél időben.
-Néha megesik az ilyen.-mondta lazán.
-Na és ki ez a két ifjú?-kérdezte az ijesztő fickó,alaposan végig mérve minket Gwen-nel.-Várjunk csak,te az egyik banda tag vagy abból a híres bandából?-kérdezte tőlem.
-De igen.-mondtam.
-Szóval Rick ők itt Zayn és Gwen.-mondta Andy kimért hangon.-Gwen volt az,akinek kellett a pénz.
-Nos kislány,sikerült megszerezni a pénzt?-kérdezte Rick.
Éreztem,ahogy Gwen közelebb húzódik hozzám,majd így szólt.
-Igen,sikerült.-mondta,majd elő vette a kabát zsebéből a borítékot.
-Hozd csak ide.-mondta Rick nyájasan.
zene:http://www.youtube.com/watch?v=6zHRJV5_kGs
Gwen rám nézet,majd Andy-re.Mindketten bólintottunk,majd Gwen elindult Rick felé.Idő közben még,megjelent kér kapucnis fickó,a kezükben pisztollyal.Valahogy nekem ez az egész nem stimmelt.Ez a Rick fickó túl nyugodt.Nem hiszem el,hogy nincs semmiféle hátsó szándéka.Gwen megállt Rick előtt,majd át nyújtotta a borítékot.Rick ki is kapta a kezéből,felbontotta,majd számolni kezdett.
-Pontosan egy millió.-mondta Gwen ideges hangon.
Egy percre Rick abba hagyat a számolást és felnézet Gwen-re.
-Kislány,én elhiszem neked,de jobb szeretek biztosra venni.-mondta  egy gúnyos mosoly keretébe,majd tovább folytatta a számolást.
Nem tudom hány perc telt el néma csendben,de már kezdett nagyon idegesíteni.Egyszer csak Rick abbahagyat a számolást,visszarakta a pénzt a borítéka és felállt.
-A pénz rendben van.De ugye tudod,hogy három évet csúsztál vele?-kérdezte Gwen-től.
-Igen,tudom.-mondta Gwen.
-De most kivételesen szemet hunyok efelett is,csak hogy érezd mennyire jólelkű vagyok.-mondta Rick.
-Köszönöm.-mondta Gwen alig hallhatóan.
Gondolom Rick meghallotta,mert úgy nevetett mintha az évszázad viccét mondták volna el neki.
-Na,de most menjetek mielőtt a jó indulatom elszáll.-mondta,de már nem nevetett.
Gwen amilyen gyorsan csak tudott,sarkon fordult és visszaindult.Amikor mellém ért kézen fogott és elkezdett a kocsi irányába húzni.
-Viszlát,madárkáim.-köszönt el Rick és újra nevetni kezdett.-Habár az is elő fordulhat,hogy valaki nem látok már viszont soha többet.
Megálltam vissza néztem,hogy megnézzem Andy jönn-e velünk,de nem.Ő időközben oda sétált a lány mellé,majd bólintott,gondolom ezzel jelezve a lánynak.Ezután minden olyan gyorsan történt és csak a három lövés hallottam.Pár másodperccel később megérezte a fájdalmat a mellkasomnál.Még hallottam,a nevetéseket,Gwen sikolyát,majd összeestem.Annyira még emlékszem,hogy Gwen idegesen telefonál valakivel,majd pár perc elteltével megérkeznek a mentők és a srácok is.Emlékszem arra is,hogy beemelnek a mentőautóba,ahogy Gwen sír a kezemet szorítva.De,hogy ezek után mi történt már nem tudom.

17.rész

*Andy*
-Te teljesen megőrültél Gwen?-kérdeztem ingerülten.-Halál vágyad van vagy mi?
-Nem,nem őrültem meg.-mondta.-Csak képtelen vagyok tovább titkolni Zayn előtt és nem akarok megint elcseszni egy kurva kapcsolatot.
-Jól van,jól van.-mondtam.-Azért nem kell leharapni a fejem.
-Ne haragudj,csak kicsit ki vagyok.-mondta szipogva.
-Hé,nehogy sírjál.Hallod? Ne bőgj.-próbáltam vigasztalni.
-Oké,nem bőgök.-mondta,de még mindig hallottam,hogy sír.-De most leteszem.
-Rendben,de ne feledkezz meg a határ időről!-figyelmeztettem.
-Ne félj,nem lehet arról a kibaszott határidőről megfeledkezni.-mondta ingerülten,majd letett.

zene: http://www.youtube.com/watch?v=4fzJ_uyE3_4 -Na mit mondott?-kérdezte.-És hogy van? Összejött a terv?
-Nem feledkezett meg a határidőről.-mondtam közeledve hozzá.-Teljesen kivan borulva,de mindent el akar mondani Zayn-nek.
-Hmm..-mondta.-Mondja csak.Úgy is várható,hogy kibékülnek.Aztán majd újra szétválasztom őket,egészen addig míg Gwen bele nem őrül.
-Te aztán igazán ördögi vagy.-mondtam és megcsókoltam.-Meddig játszod még a legjobb barátnő szerepét?
-Egészen addig amíg szükséges.-mondta Brooke.
-Mégis mennyire akarod kikészíteni?-kérdeztem elrejtve az aggódásom.
-Éppen annyira,hogy átérezze azt amit én érzek.-mondta ingerülten.-Elvette tőlem Zayn-t?Akkor most én fogom elvenni tőle.
Nem mondtam semmit csak álltam és néztem őt.Nem akartam,hogy túl messzire menjen.Elhiszem,hogy bosszút akar állni,de az a névtelen üzenet küldözgetés és szét szakítás dolog már kicsit sok.Én is bosszút akartam állni,amiért Gwen nem engem választott,de azért nem így.
-Valami baj van Andy?-kérdezte cinkos mosollyal a száján.
-Nem nincs,csak elgondolkodtam.-mondtam egy mosolyt erőltetve a számra.
-Akkor csináljunk valami szórakoztatóbb dolgot.-mondta majd rám vetette magát.
Vadul csókolóztunk.Ruhák repkedtek minden felé.Brooke már csak egy bugyi és egy egy melltartóba,én pedig csak egy boxerbe voltam.Megállt egy kicsit távolabb tőlem.Végig mértem tetőtől talpig.Igazán jól nézett ki.Annyira azért nem indította be,mint Gwen azon az ominózus estén,de Brooke sem volt semmi.Közelebb lépett,majd megcsókolt.A kezei lefelé vándoroltak,majd megfogta a kis Andy-t.Nem tudtam,mit tenni,felkapta.A lábait a derekam köré kulcsolta,majd bevittem a hálóba.

*Zayn*
Már egy hét eltelt mióta összevesztünk.És nem is hívott,hogy megmagyarázza mi ez az egész.Egész héten ideges voltam,mindenkivel bunkó voltam.A próbák is nehezebben mentek.A szomorú daloknál elsírtam magam(amit nem igen szoktam),a vidám daloknál pedig nem tudtam jól érezni magam.Először nem igazán foglalkoztak vele a srácok,mert azt hitték,hogy rosszul aludtam.De hét közepére feltűnt mindenkinek,hogy komolyabb dolgokról van szó.Péntek este,mikor vége lett a próbának oda löktem mindenkinek egy "hellót" és elindultam kifelé a próbateremből.Mikor már nyitottam volna ki az ajtót valaki elkapta a csuklómat.
-Zayn mi van veled?-kérdezte Liam.-Egész héten olyan furcsa vagy.Történt valami?
-Igen történt,de nem számít.-mondtam flegmán és kirántottam a kezem a fogásából.
-Zayn,ne csináld már.-mondta és mélyen a szemembe nézett,de én elfordultam,hogy lássa meg a könnyeket a szemembe.-Tudjuk,milyen vagy ha valami olyan történik,ami összetör téged.Engedd,hogy segítsünk és ne fordulj el tőlünk.Merj segítséget kérni.Mi mindig itt leszünk neked.És ha tetszik ha nem mi akkor is is segíteni fogunk neked,ha te nem is akarod.
-Tudom Liam.-mondtam lehajtott fejjel és egy könnycsepp végig folyt az arcomon.-De ez most már.Ez most olyan,amit nem tudom,hogy képes vagyok-e egyáltalán feldolgozni.Mert...
-Mert mi?-kérdezte aggódva.-Zayn? Nézz rám Zayn.
Nem tudtam rá nézni.A könnyeim elkezdtek folyni és zokogva a földre rogytam.Úgy folytak a könnyeim,mintha az törvénybe lenne foglalva. Liam tétován leguggolt hozzá és láttam a tanácstalanságát.Még egyikőjük se látott ennyire szétesve.
-Zayn mi a baj?-kérdezte halkan.-Mondd el had segítsek.
-Csak..csak...Gwen-nel összevesztünk múlt héten.-mondtam suttogva.-Egy olyan dolgon,amit eltitkolt előlem és biztos,hogy fontos is lehet és onnan tudtam meg,hogy valaki elküldött egy képet nekem névtelenül,ahogy éppen smárol A...valakivel.Átmentem hozzá,de nem mondott semmit csak annyit,hogy muszáj volt lefeküdnie vele.Mindez három éve történt,de akkor is zavart,hogy nem mondta el,hiszen a legjobb barátja vagyok.Biztos,hogy ő is szarul érezte magát miatta és azért nem akarta elmondani,mert még nem állt rá készen.Én meg mint valami őrül követeltem,hogy mondja el.De,amikor nem mondta el én csak annyit mondtam neki,hogy ha hajlandó elmondani mi ez az egész akkor hívjon fel.Azóta se hívott.
-Zayn,te nem tettél semmi rosszat.-ölelt át Liam.-Csak kicsit túlreagáltad a dolgokat.
-Túlreagáltam?-fakadtam ki és a könnyeim továbbra is folytak.-Liam,te nem láttad,hogy nézett rám akkor.Nem mellesleg a falhoz szorítottam.Liam én belefogok őrülni,ha nem kapom vissza.-zokogtam.
-Nem lesz semmi baj.-mondta a hátamat simogatva.-Biztos hívni fog,előbb vagy utóbb.Hiszen ismered,nem tud sokáig haragudni rád,mert annyira szeret,hogy még azt ő se képes szavakba önteni.
-Te honnan tudod ezt?-kérdeztem,mélyen a szemébe nézve.
-Onnan,hogy én voltam az első ember akinek elmondta,hogy szeret téged.
-Igen?-kérdeztem meglepődve,egy percre a sírást is abba hagyva.-Ezt eddig miért nem mondtad?
-Mert nem tartottam olyan fontosnak.-vonta meg a vállát.-De ha érdekel a véleményem,most kurva gyorsan összeszeded magad és oda tolod a segged Gwen-hez és bocsánatot kérsz,hogy túl reagáltad a dolgot és szépen kibékültök,mert nem bírom nézni,ahogy szenved haver.
Ezen elgondolkodtam egy percig.Liam-nek igaza lehet.Sőt,teljesen igaza van.Ő az a bandatag akinek mindig igaza van és nagyon bölcs,ahhoz képest,hogy csak 19 éves.
Felálltam és letöröltem a könnyeimet.Amikor ezt a mozdulatot végeztem éppen,akkor értek oda a bejárathoz a srácok is.
-Tudod,Liam teljesen igazad van.-mondtam és megöleltem.-Köszönöm.Köszönök mindent.
-Zayn.mi van veled?.-kérdezte Niall.
-Semmi,csak összevesztem Gwen-nel ennyi az egész.-mondtam és megöleltem Niall,mert láttam rajta,hogy ő is azt akarja.
-Értem.-mondta és vissza ölelt.
-De ha nem haragszotok most megyek,mert muszáj ezt az egészet megbeszélnem vele.-mondtam és elengedtem Niall.

Oda mentem Liam-hez és még egyszer megöleltem.
-Még egyszer köszönöm Liam.-súgtam a fülébe.
-Igazán nincs mit,bármikor haver.-mondta és megveregette a hátam,majd elengedett.
Megöleltem Louis-t,Harry-t és Niall-t is.Majd feltéptem a bejárati ajtót és ahogy csak bírtam rohantam a kocsimhoz.Mint egy őrült úgy száguldoztam.Talán még nem túl késő,talán még megbocsát nekem.Mivel nem volt nagy forgalom és valósággal száguldottam,hamar Gwen házához értem.Leparkoltam.Kipattantam a kocsiból bezártam,majd az ajtóhoz rohantam.Mielőtt még csengettem volna,még átgondoltam,hogy mit is mondok majd neki.Megnyomtam a csengőt és vártam.Semmi.Megint meg nyomtam vártam és semmi.Majd mikor harmadjára nyomtam volna meg kinyílt az ajtó.
-Zayn te mit keresel itt?-kérdezte meglepődve.
-Nem hívtál egy hétig.Teljesen szét voltam esve.De ma délután Liam felnyitotta a szemem.-kezdett el belőlem ömleni a szó.-És rájöttem,hogy túlreagáltam egy kicsit a dolgokat.Nem mehetnék be,hogy meg beszéljük?
zene:http://www.youtube.com/watch?v=bFN6_F_HlHI
-De gyere.-mondta és beengedett.
Miután becsukta az ajtót újra ömleni kezdett belőlem a szó,de elhallgattatott egy csókkal.
-Kussolj el Malik.-mondta a falnak nyomva.-Ezt majd később megbeszéljük,most van ennél fontosabb dolgunk is.Vadul csókolózni kezdtünk,majd fordítottam a helyzetünkön,így most én szorítottam őt a falnak.
-Ugye tudod,hogy nem jó emberrel kezdtél ki most?-mondtam megeresztve egy perverz mosolyt.-Mert ha egyszer elvesztem az önuralmam,akkor nincs megállás kislány.Ugye tudod?
-Hogy ne tudnám Malik.-mondta egy kihívó mosollyal.
-Akkor rossz hírem van a számodra,mert itt és most véged van.-mondtam majd felkaptam.A lábait a derekam köré kulcsolta,majd elindultam fölfelé az emeletre.Kirúgtam a szoba ajtót,majd be.Leraktam őt a szoba közepén,a csókot egyszer sem megszakítva.Egy percre eltávolodtunk egymástól.Végig mértük egymást összeszűkült szemekkel,majd újra egymásnak estünk.A felsőjét valósággal letéptem róla és a szoba távolabbi sarkába dobtam.Ő is lehámozta rólam a pólóm és az is valahol ott végezte ahol az övé.Felkaptam,majd az ágyra hajítottam és fölé másztam.Még mindig csókoltam.A kezem elindult lefelé.Kigomboltam a nadrágját,majd lehúztam róla és azt is elhajítottam.Felnéztem rá.Elmosolyodott,de nem tudtam hova tenni a mosolyát.Hirtelen fordított kettőnkön,így alulra kerültem.Letámadta a nyakam,majd elindult lefelé apró csókokat hagyva a felső testemen.Mikor elért a nadrágomhoz,kínzó lassúsággal gombolta ki,húzta le rólam,majd hajította el.Rám ült,majd megcsókolt.A keze elindult megint lefelé.Megint elmosolyodott és megmarkolta a kis Malikot.Egy kéjes nyögés hagyta el a számat.

*Gwen*
Egy kéjes nyögés hagyta el a száját,innen is tudtam,hogy valamit jól csinálok,mert már éreztem oda lent,hogy keményedik.Leszálltam róla és lemásztam az alsójához.
-Te mi az istent csinálsz?-kérdezte.
-Majd meglátod.-mondtam egy perverz mosolyt megengedve.-Olyat teszek veled,hogy kétszer is meggondold,hogy kiakadsz-e múltban elkövetett dolgaim ért.
Egy laza lendülettel lehúztam az boxerét,majd azt is elhajítottam.Megfogtam a kis Malikot(ami nem is olyan kicsi) és elkezdtem kényeztetni.Minden egyes érintésemre egy férfias nyögés hagyta el a száját.Jó volt nézni,ahogy a teste megvonaglik minden egyes érintésem után.
-Gwen..én..én..-zihálta.
-Tudom Zayn.-mondtam mosolyogva,majd abba hagytam a kényeztetését.
-Mi a picsa?-kérdezte felháborodva.-Most miért hagytad abba?
-Mert nem akarom,hogy így menj el.-vontam vállat.
Láttam,hogy most vesztette el a türelmét.Igen,pontosan ez volt a célom.Hirtelen fordított a helyzetünkön,így megint alulra kerültem.Zayn a teljes önuralmát elvesztette.Letépte rólam a még rajtam elő fehérneműt.Majd meg sem kérdezve,hogy készen állok-e belém hatolt.A hátam íva megfeszült a fájdalomtól,de egy idő után a fájdalom helyét az élvezett vette át.Minden egyes tolásnál egy apró nyögés hagyta el számat.Izzadt testünk szinte egybe olvadt.
-Zayn...már..már..-makogtam.
-Tudom...én is...-zihálta.
Egy pár perc múlva együtt élveztünk el.Legördült rólam és egy pár percet egy más mellett,némán pihentünk.Majd kimentünk a fürdőbe megfürödni.A frissítő fürdő után,felöltözve vissza feküdtünk az ágyba.A fejemet a mellkasára hajtottam,ő pedig a hajammal babrált.zene:http://www.youtube.com/watch?v=dh6P5jZxNUk
Sóhajtottam egyet,feültem,ránéztem,majd belefogtam a mondandóba.
-Zayn én három éve azért feküdtem le Andy-vel mert kellett a pénz.-mondtam,de itt elcsuklott a hangom.-És csak ő tudta nekem,megszerezni a pénzt,annak ez volt az ára.
Közbe akart vágni,de elhallgattattam.
-Szeretném,hogy azután amit mondani fogok nem akadnál ki.-mondtam.-Megígéred?
-Megígérem.-suttogta és felemelte a kezem,majd belecsókolt a tenyerembe.
-Zayn,azért kellett a pénz mert...-mély levegőt vettem,majd folytattam.-Azért kellett a pénz mert rákos voltam.
-Hogy micsoda?-kérdezte kikerekedett szemekkel.Láttam,hogy könny is gyűlt benne.
-Igen,rákos voltam,de most már minden rendben.-mondtam.-Emlékszel,amikor felhívtál,az X factor-ban,hogy harmadik helyen végeztetek és megkérdezted,hogy miért nem vagyok ott?
-Igen.-mondta,nagyon halkan.
-Világ minden kincséért ott lettem volna,de akkor voltam Németországba.Akkor volt a műtétem.
-Miért nem mondtad el?-kérdezte és láttam,hogy végig folyik egy könnycsepp az arcán.
-Azért,mert pont akkor vesztetted el a nagyapád és nem akartalak még ezzel is traktálni.-mondtam a fejemet lehajtva.
-De van még valami más is.-mondtam.
-Micsoda?.kérdezte.
-Ez a pénz ügy a mai napig kísért.-mondtam.-Andy azért jött vissza,hogy közölje velem,hogy holnapra meg kell szerezzem a pénzt,hogy oda adjam neki,hogy ő meg oda tudja annak adni,akitől kölcsön kérte.-De nem tudtam megszerezni és isten se tudja,hogy mit fognak velem tenni.
Zayn nem mondott semmit csak meredt maga elé majd így szólt.
-Mennyi kéne?-kérdezte.
Én csak meredtem rá kikerekedett szemekkel.

16.rész

*Zayn*
Úgy száguldottam,mint egy őrült.Nem érdekelt semmi még a fejemből is elszállt minden gondolat és csak egy kép lebegett a szemeim előtt.A kép,amin Gwen és Andy csókolóznak.Ahogy felidéztem a képet,egyre idegesebb lettem és erősebben szorítottam a kormányt.Nem hiszem el,hogy ezt tette.Lehet,hogy régi kép,de legalább ne vettek volna hülyére,amikor bemutattam őket egymásnak.Felhorkantam.Képesek voltak megjátszani,hogy nem ismerik egymást.Próbáltam minden gondolatot kiűzni a fejemből és lenyugodni,de nem igen sikerült.Végig hajtottam a fő úton,majd bekanyarodtam abba az utcába,ahol Gwen lakott.Megálltam a ház előtt és valósággal kiugrottam a kocsiból.Bezártam,majd az ajtó felé vágtattam.Feltéptem az ajtót,majd miután beléptem a házba és becsaptam magam mögött az ajtót.A csattanásra Gwen kijött a konyhából.
-Zayn,minden rendben van?-kérdezte halkan.
-Nem,nincsen.-kiabálta,majd közelebb léptem hozzá és a falhoz nyomtam.-Mit hittél meddig titkolhatod előttem?
-Mi...miről beszélsz?-kérdezte megilletődve.
-Ugyan Gwen,tudod jól,hogy miről beszélek.-keltem ki magamból.-Arról a csókról,ami közted és Andy között csattant el.
Kikerekedett szemekkel nézett rám és láttam,ahogy könnyek gyűlnek a szemébe.
-Honnan tudsz róla?-kérdezte suttogva,a fejét lehajtva.
-Kaptam egy üzenetet egy képpel rólad és Andy-ről,de a szám ismeretlen volt és az aláírás csak annyi volt,hogy Z.-mondtam ingerülten.
A szemei még jobban kikerekedtek,már ha az lehetséges. 
-Az..az még...egy..-dadogta.-Az még egy három éves kép.Én nem akartam megcsókolni őt,de muszáj volt.
-Tudtommal,akkor együtt voltál Zach-el.Elmagyaráznád nekem,hogy akkor miért kellett csókolóznod Andy-vel?-kérdeztem a hangomat újra felemelve.
-Mert muszáj volt és három éve tettem,olyan dolgokat amikre nem vagyok büszke és nem kell volna megtegyek,de megkellet,hogy tegyem.-zokogott.
-És ugyan mégis mi a francért kellett megtenned?-kiabáltam.
-Mert..mert.te ezt úgy se értenéd!-kiabált már ő is,de közbe csak úgy folytak a könnyei.-Te nem tudod,milyen amikor az életedért küzdesz,de nincsen pénzed.
-Szóval pénzért lefeküdtél Andy-ve?-kérdeztem elkerekedett szemmel.
-Én...-csak ennyit tudott kinyögni.
-Tudod mit,hagyjuk a francba.-mondtam és elengedtem.-Majd ha eltudod normálisan magyarázni mi ez az egész akkor majd hívj.
Ezzel ott hagytam.Feltéptem a bejárati ajtót és kiviharzottam a házból.Beszálltam a kocsiba és elhajtottam,amilyen gyorsan csak tudtam.Nem hiszem el,nem ez nem lehet.Egy könnycsepp gördült végig az arcomon.Nem vagyok az a sírós fajta,de ő még azt is eltudta nálam érni,hogy sírjak.A könnyek elhomályosították a látásomat,így félre álltam.A fejemet a kormányra hajtottam és szabadjára engedtem  a könnyeimet.

*Gwen*
Miután hallottam,ahogy becsapódik az ajtó a lábaimat elhagyta minden erő és a falmentén végig csúszva a földre rogytam.A térdeimet felhúzta,ráhajtottam a fejem és újra zokogni kezdtem.Csak sírtam és sírtam megállás nélkül.Nem hiszem el,hogy ez történt.Nem akarom őt is elveszíteni.Még a gondolatát se bírtam elviselni,hogy elveszíthetem.A telefonom csipogni kezdett.Előhalásztam a zsebemből,majd megnyitottam az üzenetet.
      
 ,,1-0 az én javamra.A meccs elkezdődött.Jobb,ha elkezdesz felzárkózni.A következő menet nem sokára indul.Nekem nincs veszteni való,de neked viszont rengeteg van."
                                                         -Z
Nem tudtam,hogy erre most hogy reagáljak.Teljesen egyértelmű,hogy veszteni fogok.Minden amit idáig felépítettem,most ebben a fél órában romba dőlt.Fogalmam sincs,hogy fogom ezt most rendbe hozni.A könnyeim újra megindultak.Nem hiszem el,hogy ez történik.Félek,hogy Zayn soha nem fog nekem többé megbocsátani.Csak sírtam és sírtam.Hogyan történhetett mind ez? Pár napja még teljesen boldogak voltunk.Mindenről én tehetek.Talán ha elmondtam volna neki az igazat,akkor most nem lenne ez az egész.A könnyeim megállíthatatlanul folytak.Amikor megcsörrent a telefonom a szívem hevesebb kezdett verni.Gyorsan felkaptam és beleszóltam.
-Haló.-mondtam.
-Gwen,én vagyok az Andy.-mondta.-Csak azt szeretném kér...
-Nem érdekel Andy.Hagyj békén.Miattad van minden.-sírtam.
-Miről beszélsz Gwen? Én nem csináltam semmit.-mentegetőzött.
-De.Mindent elrontottál azzal,hogy visszajöttél.-kiabáltam.-Valaki elküldte névtelenül Zayn-nek azt a képet amin csókolózunk.És mi most...most.-elcsuklott a hangom és a könnyeim még jobban megindultak.
-Gwen,én úgy sajnálom.Nem akartam,hogy szakítsatok.-mondta sajnálkozva.-Amúgy milyen névtelen üzenetküldőről van szó?
-Nem tudom.Valaki ismeretlen számról üzenetet küldözget nekem,de most már Zayn-nek és Lauren-nek is.Aláírásnak csak annyi van utána,hogy Z.-mondtam.
-Hogy micsoda? Z? De hát az nem ...-kérdezte,de elakadt a szava.
-De,igen Zach beceneve volt.-mondtam.-Már mindenkit végig vettem abból az időszakból,de senki nem lehet Z.
-Gondoltál már arra,hogy...?-kérdezte,de megint nem tudta befejezni a mondatot.
-Arra,hogy esetleg nem halt meg?.kérdeztem.-Igen,megfordult a fejembe.Mert végül is a testét nem láttuk a ravatalon,mert már lezárták a koporsót.
A vonal túlsó végén néma csönd volt,de tudtam.hogy még nem tette le.A hallgatásából  ítélve egyet értett velem.
-Ne igyunk előre a medve bőrőre.-szólalt meg végül.-Remélem,hamar rendezitek a gondokat Zayn-nel.Ne haragudj,de most mennem kell,csak emlékeztetni akartalak a határidőre.
-Ne izgulj,nem felejtettem el.-feleltem ingerülten.
-Rendeben.Akkor szia.-mondta.
-Szia.-válaszoltam,majd hirtelen így szóltam.-Andy,én...én...elmondok mindent Zayn-nek.Nem tudom tovább titkolni előtte.
A válasz csak néma csönd volt.

15.rész

*Gwen*
Próbáltam visszaaludni,de nem tudtam.Folyamatosan az utolsó üzeneten járt a fejeben. ,,Mert két ember úgy tarthat titkot,ha az egyik halott." Nem akarom tudni,hogy mit jelent,de sajnos tudom.Muszáj  minél hamarabb beszélnem Lauren-nel különben belefogok őrülni ebbe az egészbe.Átfordultam a másik oldalamra és rá néztem Zayn-re.Még alvás közben is tökéletes.Mindenhogy tökéletes.Nem veszthetem el pont most,amikor végre megszereztem.Nem.Azt nem fogom hagyni.Nem hagyom,hogy egy névtelen üzenet küldő  elszakítson tőle.Ezt a kapcsolatot megfogom menteni az éltem árán is.Lehunytam a szemeim és közelebb húzódtam hozzá.Éreztem,ahogy a karjait körém zárja,majd mély öntudatlanságba estem.
Rég elmúlt,már dél amikor felkeltem.Nyújtóztam egyet,majd felültem az ágyban.Az egész házban csend honolt.Kimásztam az ágyból,majd lementem a konyhába.Az étkező asztalon egy cetlit találtam,amin ez állt:
  ,,Gwen!
    A turnéval kapcsolatos megbeszélésre mentem.Remélhetőleg 4-re otthon vagyok.
                     Szeretlek:
                                   Zayn."

Hosszasan meredtem a cetlire.Elmélyedtem az írásában.Gondosan formált,kerek,dőlt betűk.Még ez írása is tökéletes,akárcsak maga Zayn.A gondolataimat a telefonom csörgése szakította meg.Meg sem nézve,hogy kihív felvettem és beleszóltam.
-Haló!-mondtam.
-Gwen,muszáj beszélnünk.-hadarta Lauren.-Tegnap este kaptam egy elég furcsa üzenetet,ismeretlen számról és csak úgy volt alá írva hogy..
-Tudom én is kaptam.-kezdtem el hadrani.-Kettőt is kaptam tegnap és...-innen már csak úgy ömlöttek belőlem a szavak.Elmeséltem mindent Lauren-nek.A mondandóm végére már ömlöttek a könnyeim.
-Megfogjuk oldani Gwen.-mondta.-Segítek megoldani ezt az egész ügyet,még az életem árán is.
-Köszönöm.-suttogtam,majd letettem a telefont.Visszagondoltam az utóbbi pár nap eseményeire.Már majd nem minden tökéletes volt,egészen addig míg Andy meg nem jelent.Újra sírva fakadtam és leroskadtam a padlóra.A könnyeim megállíthatatlanul folytak.A fejemet a térdeim közé hajtva ültem ott sírva kitudja meddig.

Zene:  http://www.youtube.com/watch?v=HLjY85I1qtg

*Zayn*
-Akkor mára meg is volnánk mindennel srácok.-mondta Paul-Most mennyetek isten hírével és holnapig meg ne lássalak titeket.
Ezen mindenki jót nevetett,majd felálltunk az asztaltól.Elindultunk a kijárat felé.Kissé ideges voltam Gwen viselkedése miatt.Az utóbbi napokban eléggé furcsán viselkedett és nem volt hajlandó elmondani,hogy miért.A kérdéseimre a válasza vagy a folytonos hazugságok vagy vállrándítás,de a legrosszabb még is a hallgatása volt.Az idegességemet Liam is észrevehette,mert mielőtt kiléptem volna a stúdió ajtaján elkapta a csuklómat,ezzel megállítva.
-Zayn minden rendben?-kérdezte.-Olyan idegesnek tűnsz.Valami nincs rendben köztetek Gwen-nel?
-Nem,minden rendben.-mondtam.-Csak az utóbbi napokban kissé furcsán viselkedik,ennyi az egész.
-Értem.-mondta.-Remélem hamar megoldódnak a gondok,bármi is legyen az.
-Köszi.-mondtam.-Na szia,majd holnap találkozunk.Kiléptem az ajtón és a kocsim felé indultam.Éppen,amikor szálltam be volna a telefonom elkezdett csipogni.Elő halásztam a zsebemből.Egy új üzenet.Megnéztem a feladót ismeretlen.Megnyitottam az üzenetet ez állt benne.
            ,,(egy kép Gwen-ről és Andy-ről ahol csókolóznak)Nem ártana megkérdezned a barátnődet a sötét ügyeiről,mielőtt   elmélyítenétek a kapcsolatotokat"
                                               -Z
Csak bámultam a képernyőt.Nem tudtam elhinni amit látok.Iszonyatosan dühös lettem.Zsebre vágtam a telefonom,beszálltam a kocsiba és száguldani kezdtem haza felé.Hogy tehette ezt velem? Egyáltalán biztos hogy ő az? Jelen pillanatban nem tudtam semmit,csak száguldottam haza.

14.rész

*Gwen*
Iszonyatos fejfájásra keltem.Nem is csodálom,hiszen eléggé sokat ittam tegnap este.Zayn még aludt.Kimásztam az ágyból és elindultam a fürdőbe.Lezuhanyoztam és felöltöztem.Valamivel emberibb formám volt,mint mikor felkeltem.Kivettem a fürdőszobai szekrényből egy fájdalom csillapítót és bevettem.Visszamentem a szobába.Már Zayn is felkelt.
-Jó reggel.-köszönt.
-Jó reggel.-mosolyogtam és visszamásztam mellé az ágyba.Megcsókoltam.
Húzódtam volna el,de ő maga alá gyűrt és újra megcsókolt.Ajkait a nyakamra helyezte és finoman szívni kezdtem.Kezei a pólóm alá vándoroltak és az oldalamat kezdte el simogatni.A lélegzetem minden egyes érintésére felgyorsult.Fölém mászott és egy egyszerű  mozdulattal leszedte rólam a pólóm.Megcsókolt.Már nem bírtam magammal,így letámadtam.Az ajkaink szinte már egybeforrtak.Végig simítottam kidolgozott mellkasán és a kezeimet lecsúsztattam egészen a boxeréig,majd megálltam.Éreztem,hogy az alsója kezd szűkös lenni.Nyögött egy férfiasat.Majd ellökte magát tőlem.
-A francba Gwen.Miért teszed ezt velem?-kérdezte.
-Mit is teszek veled pontosan?-kérdeztem egy kaján vigyorral az arcomon.
-Hát ezt.-mutatott az alsójára.-Már csak akkor,ha rád gondolok ez történik.Nemhogy amikor megérintesz.Egyszerűen te fogod a vesztemet okozni.
Te fogod a vesztemet okozni.A szavak csak úgy visszhangzottak a fejembe.Lehet,hogy igaza van.Tudtam,hogy el kéne mondanom az igazat Andy-ről,de féltem.Eltudtam képzelni,hogyan reagálna rá.
-Valami baj van?-kérdezte,ijedten.
-Nem,nincs.-ráztam meg a fejem és egy mosolyt erőltettem az arcomra.Dehogy nincsen baj.Teljesen felfordult az életem.Már semmi sincs rendben.Valahogy ki kell másszak ebből a zűrzavarból,csak az az egy baj,hogy fogalmam sincs,hogy hogyan tegyem.A határidő is nem sokára lejár.Konkrétan két nap múlva.Honnan a francból fogok két nap alatt ennyi pénz össze szedni?
-Nem megyünk le enni?-kérdezte Zayn.-Én borzasztó éhes vagyok és nem ártana a fejemre is bevenni valami gyógyszert bevenni,mert iszonyatosan fáj.
-De,menjünk.-mondtam.Vissza vettem a pólóm és elindultunk le a konyhába.
Amíg Zayn vissza ment a fürdőbe egy fájdalom csillapítóért én addig előpakoltam a tányérokat,a kanalakat,a müzlit és a tejet.
-Müzli megfelel?-kérdeztem tőle amikor vissza ért.
-Persze.-mondta és leült az asztalhoz.Mindkettőn tányérjába kiöntöttem a müzlit,majd rá a tejet.
Egyikőnk se szólt semmit.A csöndet végül is én törtem meg.
-És milyen volt az estéd a srácokkal?-kérdeztem.
-Egész jó volt,csak a kelleténél többet ittam.Amúgy Andy is ott volt.-mondta.Andy neve hallatán elejtettem a kanalat,ami hangosan a földre esett.
-Gwen,minden rendben van?- kérdezte,felvont szemöldökkel.-Csak mert mostanában eléggé furcsán viselkedsz.
-Persze,jól vagyok.Minden rendben.-mondtam.
-Ha valami gondod lenne ugye elmondanád?-kérdezte.
-Persze,hogy elmondanám.-mondtam.Ekkor a mobilom elkezdett csörögni.-Egy pillanat és vissza jövök.
-Rendben.-mondta Zayn.Egy apró csókot leheltem az ajkára,majd ki mentem a nappaliba.
-Haló.-szóltam bele.A vonal túlsó végén néma csönd volt.-Haló,ki az?-még mindig néma csönd,majd a vonal megszakadt.Letette.
Ez nagyon furcsa.Vállat rántottam,majd vissza indultam a konyhába.Ekkor megint megcsörrent a telefonom,de ezúttal üzenetem jött.Megnyitottam.Ez állt benne.
    
           ,,Ha azt hiszed,hogy a titkod sokáig titok marad rosszul hiszed.Vigyáz mit teszel,mert valaki még megsérülhet.A játék elkezdődött.Győzzön a jobb."
                                                      -Z
Még az ütő is megállt bennem.Z? De hiszen..hiszen Z az Zach beceneve volt.Nem az lehetetlen.Csak álltam a szoba közepén az üzenetet többször elolvasva egymás után.
Még akkor is ott álltam,amikor Zayn bejött a nappaliba.Eltudtam képzelni,hogy milyen arcot vághatok.Minden félelmem rám volt írva.
-Gwen,minden rendben?-kérdezte.Felnéztem rá,de nem bírtam megszólalni.Féltem.Halálosan féltem.Nem tudtam,hogy most mit csináljak.Csak álltam és néztem Zayn-t.A játék elkezdődött.

*Zayn*
Csak állta a szoba közepén,a telefonját bámulta és nem mozdult.Kezdett megijeszteni.
-Mi történt?-kérdeztem óvatosan.Nem válaszolt csak kifejezéstelen arccal meredt a telefonja képernyőjére.
-Gwen ki volt az?-kérdeztem egyre indulatosabban.Még mindig semmi reakció.
-Gwen az istenért szólalj már meg végre!-kiabáltam.Végre felnézett a telefonból és rám meredt.
-Senki csak téves szám volt.-mondta.
-Ha téves volt,akkor miért álltál mozdulatlanul vagy 10 percig a mobilodat bámulva?-kérdeztem gyanakodva.
-Ja,csak Lauren küldött egy elég furcsa üzenetet.-mondta.Hazudott.Tudtam,hogy hazudott.De miért?
-Oké.-hagytam annyiban.Nem kerítettem neki nagy jelentőséget,majd elmondja ha akarja.-Na,mit csináljunk ma?-tereltem a témát.
-Nem tudom,de ne maradjunk itthon.Már unom,hogy itthon legyek.-mondta.
-Rendben.Mit szólnál egy mozihoz?-kérdeztem.
-Benne vagyok.-mondta és egy mosolyt erőltetett az arcára.
Fél óra múlva elkészültünk és elindultunk a moziba.A mozi előtt letámadott pár rajongó.Készségesen aláírtam amiket elém nyomtak és fényképeket is készítettem.Sokan megkérdezték,hogy együtt vagyunk-e.Rá néztem Gwen-re,de ő alig láthatóan megrázta a fejét,így azt mondtam,hogy csak barátok vagyunk.Hamar el is engedtek minket és bementünk az épületbe.Megvettük a jegyeket a Harry Potter-re.Egymás kezét fogva néztük végig a filmet.A mozi után beültünk a kedvenc éttermünkbe kajálni.Miután megkajáltunk fizettem és haza indultunk.Egész nap alig szólt hozzám.A kocsiba is csak néha válaszolt a kérdéseimre.Szinte teljesen biztos voltam benne,hogy délelőtt nem Lauren küldött neki üzenetet,hanem valaki más.Ha Lauren küldte volna,akkor nem lenne ennyire zaklatott.Bárki is küldte neki azt az üzenetet nem jó szándékból tette és ha törik ha szakad én kiderítem,hogy ki volt az.Mikor haza értünk és beléptünk a házba becsukta maga mögött az ajtót,majd neki dőlt.Vett egy mély levegőt majd így szólt.
-Zayn,van valami amit el kell mondanom.


*Gwen*
Muszáj elmondanom neki,mielőtt ettől a Z-től tudja meg.Vettem egy mély levegőt és belekezdtem.
-Zayn,van valami amit el kell mondanom.-mondtam mélyen a szemébe nézve.-Én..........A telefonom pityegése megállított abba,hogy befejezzem a mondatot.
Elővettem és megnéztem,hogy ki küldte.Ismeretlen számról jött.Megint.Az üzenetben ez állt.

     ,,Van egy titok.Megtudod tartani?Ígérd meg,hogy ezt meg fogod őrizni.Jobb lesz,ha bezárod a zsebedbe.Vidd magaddal a sírba.Ha megmutatom,tudnom kell,hogy nem mondod el.Mert két ember csak úgy tarthat titkot,ha az egyik halott."
  Szóval tartsd azt a csinos kis szádat,különben nem jó vége lesz a dolgoknak.
                                                   -Z
Már megint csak meredtem a képernyőre.El sem tudtam képzelni,hogy mi járhatott Zayn fejében.Megrémíthettem őt a viselkedésemmel.Azt hiszem,hogy nem ez a megfelelő idő arra,hogy elmondjam neki.
-Igen,mit akartál mondani?-vonta fel az egyik szemöldökét.
-Ja,semmi csak azt,hogy szeretlek.-mondtam és megcsókoltam.-Gyere menjünk aludni,eléggé fáradt vagyok.Egyetértően bólintott,majd felmentünk az emeletre.

,,Mert két ember csak úgy tarthat titkot,ha az egyik halott." 
Ez a mondat járt a fejembe egész éjszak.Vajon mit akar jelenteni? Akárhogy is  rá akartam jönni,de nem sikerült.Valamikor az éjszaka közepén,verejtékben úszva felriadtam.Rájöttem,hogy mit is jelent az a mondta és a jelentése nem sejtett semmi jót.Muszáj felhívnom Lauren-t.