8.rész

*Zayn*
Zene:http://www.youtube.com/watch?v=XEy7pTf-kPU
Egy percig csak bámultunk egymás szemébe.Gyorsan megráztam a fejemet,abban bízva,hogy visszatér a józan eszem és kitudom zárni az oda nem illő gondolatokat.Felpattantam és odanyújtottam neki a kezem,hogy felsegítsem a földről.
Talpra segíttettem és leporoltam a nadrágját.Egy pillanatra megint be állt a már jól ismert kínos csend.Nagy levegőt vettem és belekezdtem a mondandómba.
-Gwen,valamit elakarok már mondani neked valamit.-mondtam jól elnyújtva a szavakat.
-Akkor ki vele.Bármi legyen is az nagyon kíváncsivá tettél.-mondta mosolyogva.
Ó Istenem az a mosoly.Nyugi Zayn,minden rendben lesz,sikerülni fog,csak bökd már ki végre.
-Én..szakítottam Perrie-vel.-böktem ki végül.Láttam,ahogy elszomorodott a hír hallatán és mondani is akart valamit,de belé fojtottam a szót.-De mindketten régen fontolóra vettük már a szakítást.Mert már nem ugyanúgy éreztünk egymás iránt és mert én beléd szerettem Gwen.-mondtam,és az utolsó két szót nagyon lassan mondtam ki.Gwen-nek még a lélegzete is elakadt.Egy percig csak pislogott és úgy tátogott,mint egy hal,de egy árva szó nem jött ki a torkán.Én csak néztem őt és vártam,hogy reagáljon valamit.Elképzelhető,hogy most csináltam totálisan hülyét magamból,de nem érdekelt.Legalább már tudja,hogy is érzek iránta valójában.A gondolat menetemet Gwen kérdése zavarta meg.
-Te...te...be..belém sze..sze..szerettél?-dadogott és mélyen bele nézett a szemembe.
-Igen Gwen,én beléd szerettem.-mondtam és közelebb léptem hozzá.-De megértem,ha te nem így érzel.Érthető is hiszen még csak nem rég vesztetted el Zach-et.
-Nem Zayn félre érted,az a helyzet,hogy én is szeretlek.-suttogta.-Már nagyon régóta.Miután összejöttél Perrie-vel nagyon összetörtem.Miután összejöttem Zach-el már csak barátként gondoltam rád,de őt nem szerettem annyira,mint téged.De a baleset után újra megváltozott minden.Még mindig hiányzik Zach,de amikor velem vagy te kitöltöd a helyét.-mondta nagyon halkan. Nem tudtam mit tegyek,így közelebb léptem,az arcát a kezeim közé vettem és megcsókoltam.Ő visszacsókolt.Valahogy ez a csók sokkal jobb volt,mint délután.Ez a csók más volt.Ebbe benne volt minden érzésünk és a kimondtalan szavaink.Lassan végig simítottam a hátán a kezem és a csípőjénél fogva közelebb húztam magamhoz.Félve felemelte a kezét és beletúrt a hajamba.Csókunk egyre intenzívebb lett.Hirtelen ismerős érzés fogott el.Ugyan az az érzés,mint délután.Csak álltunk és csókoltuk egymást és már az sem érdekelt,hogy az utcán voltunk.Az sem érdekelt,hogy bármelyik pillanatban megjelenhetnek a fotósok.Szerintem Gwen megérezhette,hogy fotósokra gondoltam,mert megszakította a csókot és eltávolodott tőlem egy kicsit.
-Zayn szerintem menjünk hozzám és folytassuk ott,mert nem akarom,hogy bárki is meglásson minket,amíg nem tudják meg,hogy te és Perrie szakítottatok.-mondta.
-Igazad van Gwen.-mondtam-Gyere,induljunk.-fogtam meg a kezét és kezdtem el húzni abba az irányba amerre lakott.

*Gwen*
Elindultunk a lakásom felé.Amíg sétáltunk az agyam csak pörgött.Mikor és hogyan történt mind ez? Vajon most mi lesz ezután? Egy csomó kérdés fogalmazódott meg bennem,de egyikre se tudtam a választ.Annyira belemerültem a gondolataimba,hogy észre se vettem,hogy már azon az utcán sétálunk,amelyikben lakom.Az utca eléggé kihalt volt.Nem járt arra már senki.Elő vettem a telefonom és megnéztem az időt. 20:09. Már ennyi az idő? Nem is vettem észre,hogy ennyire elment az idő.Már csak pár háznyira voltunk a lakásomtól,amikor egy Zayn hirtelen megállt,felém fordult és megcsókolt.Visszacsókoltam aztán eltávolodtam tőle.
-Nyugalom,nem sokára ott vagyunk,ezt a pár percet bírd még ki.-mondtam nevetve.
Erre ő csak elhúzta a száját,megfogta a kezem és sietősen húzni kezdett maga után.Próbáltam lépést tartani vele,de néha nem igen sikerült.Végre megérkeztünk.Elő kerestem a kulcsomat a kabát zsebemből és elkezdtem a zárral babrálni.Amíg én ügyetlenkedtem,addig Zayn türelmetlenül toporgott.Végre sikerült kinyitnom az ajtót.

Zene:http://www.youtube.com/watch?v=rNpBahr49mA

Amint beértünk Zayn neki nyomott a falnak.Vadul megcsókolt,de nem ellenkeztem és visszacsókoltam.Lecibálta rólam a kabátomat és ő is levette a sajátját.Az ajkaimról áttért a nyakamra és egy halk nyögés hagyta el a számat.A nyögésem hallatára elmosolyodott.Időközben az ajkai újra megtalálták az enyéimet.Kezével végigsimította az oldalam és a pólómat lassan elkezdte felfelé húzni,majd egy gyors mozdulattal lerántotta rólam.Ugyan ezt  a mozdulatsort én is végig csináltam rajta.A csókunk az eddiginél intenzívebb lett.Zayn még mindig a falnak nyomot,amikor hirtelen felkapott.A lábaimat  a csípője köré kulcsoltam és a csókunkat egyszer sem megszakítva elindult velem felfelé az emeletre,a szobámba.

*Zayn*
Felértünk az emeletre és a szobája felé vettem az irányt.Bevittem a szobába és letettem az ágyra.Felé másztam és megcsókoltam.Elindultam lefelé.Apró csókokat hagytam a nyakán,a hasán,mindenhol.Elértem a nadrágja szegélyét,amit egy gyors mozdulattal kigomboltam és lerántottam róla,majd elhajítottam isten se tudja már hova.Felnéztem a arcára,amiről azt olvastam le ,hogy az előző mozdulatomtól megszeppent.Nem is hibáztatom érte,hiszen még nem látott ilyen állapotban.Akkor,amikor teljesen elvesztem az önuralmam.Megcsókoltam.
-Ez nem ér,rajtad túl sok még a ruha!-mondta "duzzogva".-De ezen segíthetek!-vigyorodott el.
Hirtelen fordított a helyzetünkön és én kerültem alulra.Rám ült és megcsókolt.Úgy csókolt,ahogy az elmúlt fél vagy egy órában még nem.Elindult lefelé,apró csókokat hagyva a mellkasomon.Végig csókolta a tetoválásaimat is.Elért a nadrágom széléhez és nagyon lassan kigombolta,de annál is lassabban kezdte el lehámozni rólam.Egy nyögés hagyta el a számat,ami inkább morgásra hasonlított.Széles mosolyra húzta a száját,amiből arra következtettem,hogy tudomásába van annak,hogy valamit nagyon jól csinál.Ezt nem csak a mosolyából tudtam,hanem abból is,hogy a boxerem hirtelen eléggé szűk lett.MIkor végre lekerült rólam a nadrág Gwen felkúszott és megont megcsókolt.A helyzetet kihasználva fordítottam a helyzetünkön,így újra én kerültem felülre.Bele néztem a barna szemeibe és elmosolyodtam.
-Azt hiszem,hogy most te vagy az akin még túl sok a ruha.-mondtam vigyorogva.A háta alá nyúltam és kissé megemeltem és egy hirtelen mozdulattal kikapcsoltam a melltartóját.Fogtam és eldobtam,oda ahol a többi ruhanemünket sejtettem,de valamit elvétettem,mert egész máshol landolt leverve az ékszer tartót.Egymásra néztünk és nevetni kezdtünk,majd mindent ott folytatunk ahol abba hagytuk.Már a bugyiját vettem le volna róla,amikor megcsörrent a telefonom.