18.rész

*Zayn*
Egy percig csak meredtem magam elé és gondolkodtam.Mennyi minden történt vele,ameddig én az X factorba voltam.Amíg én az álmomat valósítottam meg,ő addig az életéért küzdött.Annyira nyomorultul éreztem maga amiatt,hogy nem lehettem mellette akkor.Tulajdonképpen senki sem volt mellette.A szülei meghaltak,a nagyszülei elköltöztek,a lányok gondolom nem mehettek vele a suli miatt.Aki ott volt vele az csak is Zach és Andy volt.Milyen embertől kért kölcsön Andy ha határidőt szab a visszafizetésre és ha nem lesz visszafizetve akkor bántja Gwen-t? Fogalmam se volt.Nem is érdekel.Én segíteni fogok Gwen-nek bármi áron,csak ne essen baja.
-Mennyi kéne?-csak ennyit kérdeztem.
Ő csak nézet rám kikerekedett szemekkel.
-Mennyi kéne Gwen?-kérdeztem újra és mélyen a szemébe néztem.
-Egy millió.-mondta suttogva és lehajtotta a fejét.
-Meg lesz.-mondtam.-Mikorra kell?
-Holnapra.-suttogta.
-Hé,ne aggódj minden rendben lesz.-mondtam.A kezeim közé fogtam az arcát,magam felé fordítottam és megcsókoltam.-Holnap reggelre meg lesz a pénz,kifizetjük az adósságod és szépen elfelejtjük ezt az egészet.
-Ígéred?-kérdezte halkan.
-Ígérem.-mondtam és megcsókoltam.
Mindketten kimerültek voltunk,úgyhogy hamar elaludtunk.Reggel hamarabb keltem,mint Gwen.Egy apró puszit nyomta a feje búbjára,majd kimásztam az ágyból,felöltöztem és leballagtam a konyhába.Főztem egy kávét,elszívtam egy cigit,gyorsan bekaptam valamit.Írtam egy cetlit Gwen-nek,hogy elmentem a bankba,majd jövök.Mikor kiléptem az ajtón és fordultam meg Andy-be ütköztem.
-Szia Zayn.-köszönt.
-Szia Andy.-mondtam.-Mit keresel itt?
-Ja,Gwen-hez jöttem,mert van valami,amit megakarok beszélni vele.-mondta.
-Andy,tudok a pénzről,a határidőről meg mindenről.-mondtam.-Gwen tegnap este mindent elmesélt.
-Á,ezek szerint kibékültetek.-mondta és a cipőjét kezdte el fixírozni.
-Igen.-mondtam.-Miért talán baj?
-Ja,nem.-tiltakozott.-Persze,hogy nem baj.Inkább örülök neki.
-Oké.-hagytam annyiba.-Ne haragudj,de rohannom kell.Menj be nyugodtan és várd meg amíg Gwen felébred.
-Oké,köszi.-mondta.-Akkor majd valamikor még összefutunk.
-Ja,gondolom.-mondtam és elindultam a kocsim felé.
Beszálltam és elindultam a városba.Hamar beértem,mivel nem volt túl nagy a forgalom.Hál istenek a bankban is kevesen voltak.Húztam egy sorszámot,majd vártam a soromra.Amikor én következtem,oda sétáltam az ablakhoz és köszöntem.
-Jó napot kívánok!-köszöntem illedelmesen.-Pénzt szeretnék kivenni.
-Jó napot!-mondta a bankos,majd felém fordult és kikerekedtek a szemei.-Na hát Zayn,de régen nem láttalak.
Hah,ekkora szerencsém is csak nekem lehet.Pont a nagynénémhez kerülni.Remélem,nem fog sokat kérdezősködni az összeg miatt,bár ő nem az a fajta.
-Igen,én is régen láttalak téged Maddie néni.-mondtam egy halvány mosolyt megeresztve.
-Még is mennyi pénzre lenne szükséged,édes fiam?-kérdezte mosolyogva.
-Egy millióra.-böktem ki.-De kérlek,ne kérdezd miért,majd máskor elmesélem,egyenlőre legyen elég annyi,hogy ezzel egy életet fogok megmenteni.
-Hé,nyugi én úgy nézek ki mint anyád aki mindenbe beleüti az orrát?-kérdezte nevetve.-A te pénzed,te kerested meg magadnak,azt csinálsz vele amit akarsz.
-Maddie néni,én úgy szeretlek téged.-mondtam.
-Én is téged Zayn.-mondta nevetve.-Várj itt egy percet,máris hozom a pénzt.
Majd távozott jókedvűen.Egy perc múlva visszatért egy borítékkal,benne a pénzel.
-Itt van.-mondta,majd átnyújtotta a borítékot.
-Köszönöm.-mondta és átvettem.-Maddie néni,tényleg köszönöm,hogy nem kérdezel semmit.
-Ugyan nem tesz semmit.-mondta legyintve.-El is felejtettem.Hogy van Gwen? 
-Most már jól.-mondtam.-Mennem kell.Köszönöm Maddie néni.
-Igazán nincs mit fiam.-mondta,majd elindultam kifelé.
Ezt is hamar letudtam.Már a kocsimnál jártam,amikor megcsörrent a telefonom.Ránéztem a kijelzőre,hogy kihív.Paul volt az.
-Igen.-szóltam bele.
-Tudom,hogy ma szabadnap van,de muszáj bejönnöd a stúdióba egy idő pontot leegyeztetni.-mondta bűnbánóan.-A többiek már itt vannak.Ugye nem gond Zayn.
-Nem nem gond Paul.-mondtam megnyugtatóan.-Amúgy is itt vagyok a városba.
-Ah,remek.-mondta.-Akkor nem sokára találkozunk,de igyekezz.
-Egy negyed óra és ott vagyok.-mondtam és leraktam.
Beszálltam a kocsiba a pénzt elraktam a kesztyű tartóba,hogy biztonságos helyen legyen.Indítottam,majd elindultam a stúdió felé.

*Gwen*
Éreztem,hogy valaki néz.Mielőtt kinyitottam volna a szemem nyújtóztam egyet.A kezeimet kitártam oldalra,így éreztem,hogy Zayn már nincs mellettem.Megdörzsöltem a szemem,kinyitottam,majd felültem.A szemeim kikerekedtek,mikor megláttam,hogy ki ül az ágyal szemben lévő széken.Andy volt az.
-Te mit keresel itt?-sziszegtem.
-Neked is szép jó reggelt Gwen,-mondta vigyorogva.-Ugye tudod,milyen nap van ma?
-Igen,tudom.-mondtam ingerülten és ki másztam az ágyból.A szemem sarkából láttam,ahogy vigyorogva végig mért,mert általában egy bő pólóba és egy rövid nadrágba szoktam aludni.(értsd: a segg takaró rövid nadrág)
Indultam volna a fürdő felé,de hirtelen elkapta a csuklómat és maga felé fordított.Már csak egy-két centi lehetett köztünk,ezért megpróbáltam hátrébb lépni,de nem engedett.
-Ugye meg van a pénz?-kérdezte ezúttal már komoran.
-Igen,meg van.-mondtam mélyen a szemébe nézve.-De még mindig nem válaszoltál arra,hogy mit keresel itt?
-Csak ezért jöttem,hogy elmondjam hova és hányra kell,majd menj ma.-mondta érzelem mentes hangon.
-Hova és mikor?-kérdeztem.
-A vasútállomás melletti kis parkba este 9.-re.-mondta.
Hirtelen nagy csönd állt be.Egy percig csak néztük egy mást,majd közelebb vont magához és így szólt.
-Gwen,nem kell félned.-mondta suttogva.-Én is ott leszek és ha téged az megnyugtat hozhatod Zayn-t is.Úgy is tud már mindent.Nem fog bajod esni.
Elengedte a csuklómat én pedig ösztönösen hátrébb léptem,de az egyik karját a derekamra helyezte és magához húzott,ezzel visszatartva.Az arca vészesen közeledett az enyémhez.Már csak egy centi választotta el az enyémtől.Mielőtt bármit is tudtam volna mondani megéreztem az ajkait az enyémen.Csak álltam lemerevedve és nem tettem semmit.Mikor végre észbe kaptam,egy erő teljes lökéssel eltávolítottam magamtól.
-Te teljesen megőrültél?-kiabáltam.-Ide jössz fontos információkat közölni.Ez idáig oké.Dehogy még is megcsókolsz,holott nagyon jól tudod,hogy van barátom.Hogy merészeled ezt?
-Ne haragudj,nem tudom mi ütött belém.-mentegetőzött.
-Persze nyilvánvalóan.-mondtam dühösen.-Most,hogy mindent közöltél velem nyugodtan elmehetsz.
-Gwen,én..-dadogott.
-Azt mondtam,menj el.-mondtam és próbáltam lenyugtatni magam.-Ott leszek időben Zayn-nel. Zayn nevét direkt kihangsúlyoztam,hogy tudja bármi is a célja velem,este semmit sem tud tenni.
-Rendben.-mondta lehajtott fejjel.-Akkor este.De időben ott legyetek.
-Ismétlem,ott leszünk ne izgulj.-sziszegtem.
Némán bólintott,majd kiment.Én csak álltam a szoba közepén mozdulatlanul.Amikor hallottam,hogy csukódik a bejárati ajtó,akkor fellélegeztem.Egész nap nem tudtam mit kezdeni magammal.Nem sokkal azután,hogy Andy elment kaptam egy üzenetet Zayn-től,hogy bár hagyott egy cetlit a konyhába nem tudja láttam-e,de azért tájékoztatott sms-ben is,hogy elment pénzt kivenni és be kellett még ugorjon a stúdióba egy idő pont egyeztetésre ,de igyekszik haza.Válaszként megírtam neki az idő pontot,meg a helyet ahova mennem kellet,hogy kifizessem a tartozást.Hogy elüssem az időt kitakarítottam az egész lakást,beraktam egy adag ruhát mosni.Mikor mindennel kész voltam leültem a nappaliba tv-t nézni.Válogattam a csatornák között,de nem volt semmit értelmes sehol.Így kikapcsoltam.Felálltam és elindultam a konyha felé,hogy készítsek magamnak valami kaját,mert időközben megéheztem.Mentem kifelé a nappaliból,amikor nekiütköztem valakinek és a földre estem.Felnéztem és elkezdtem nevetni.

*Zayn*
Ő éppen jött kifelé,én pedig indultam befelé a nappaliba,amikor egymásnak ütköztünk és ő fenekére huppant.Felnézett rám és elkezdett nevetni.Lenéztem rá és én is neveti kezdtem.Felé nyújtottam az egyik kezemet,majd felhúztam,de azzal a lendülettel magamhoz húztam és megcsókoltam.Még ez a pár óra is,amit távol töltöttem tőle elviselhetetlen volt.
-Hogy érzed magad?-kérdeztem,miután eltávolodtunk egy mástól.
-Félek.-ismerte be lehajtott fejjel.
Gyengéden a két kezem közé fogtam az arcát,majd felemeltem a fejét,hogy a szemembe tudjon nézni.
-Nem lesz semmi baj.-mondtam.-Ott leszek veled és nem hagyom,hogy bármi is történtjen veled.
-De...-próbált ellenkezni,de én egy csókkal elhallgattattam.
-Gyere,együnk valamit.-mondtam és a konyha felé kezdtem húzni.-Kissé megéheztem a sok elintézni valóba.
Bementünk a konyhába és gyorsan összedobtam két szendvicset,majd két bögrébe töltöttem teát és leraktam magunk elé.
-Zayn...-kezdte.-Sikerült megszerezni a pénzt?
-Igen.-mondtam.-Szerencsére Maddie néni volt bent,aki nem arról híres,hogy kérdezősködő.Ha mondjuk anyu lett volna bent,az már teljesen más helyzet lett volna.
-Értem.-mondta.
Miután mindent elfogyasztottunk,elmosogattam a tányérokat és a bögréket,majd elindultunk kifelé a konyhából.Gwen megtorpant a konyha ajtóba.
-Zayn..mi lesz..-dadogott.-Mi lesz akkor ha mondjuk valakinek mégis baja esik?
-Az isten szerelmére Gwen.-fakadtam ki.-Mi lenne,ha egyszer,csak egyszer a büdös életbe hinnél nekem.Nem lesz senkinek se baja.
-De ha mégis?-motyogta.
Na itt felment bennem a pumpa.Oda mentem hozzá és vadul megcsókoltam.
-Ha esetleg valakivel történne valami az nem teleszel.-mondtam és újból megcsókoltam.
Az idő pedig úgy elszaladt,hogy észre se vettem.Már negyed 9 volt.
-Gyere inkább induljunk.-mondtam.-Ne hogy elkéssünk.
Mivel rajtam már rajtam volt a kabátom meg  cipőm,ezért meg vártam még ő is felöltözik.Miután elkészült és gondosan bezárta az ajtót a kocsim felé igyekeztünk.Beszálltuk és indítottam.Egész úton nem szóltunk egymáshoz.Néha lopva rá néztem,és láttam,hogy nagyon ideges.Egyik kezemet megnyugtatás gyanánt az övére helyeztem.Egymásra néztünk,egymásra mosolyogtunk,majd elfordult és a kezét elhúzta.
Az út hátra levő részét is néma csendben tettük meg.Mikor oda értünk már besötétedett.
Leparkoltam és kiszálltunk. Andy már ott volt és hanyagul egy fának dőlve,keresztbe tett kézzel várt minket.Elindultunk felé,de Gwen fél úton megállt.
-Zayn,én félek.-mondta alig hallhatóan.
-Ne fél végig itt leszek veled.-fogtam meg a kezét.
A szemem sarkából láttam,ahogy Andy figyel minket,de nem is minket,inkább Gwen-t nézte.
Erre egy kicsit felment benne a pumpa,így hogy megmutassam neki,hogy Gwen az enyém,durván megcsókoltam Gwen-t.
Meglephette a reakcióm,mert először nem csókolt vissza.Vad és csókból hirtelen egy lassú és érzelmes csók lett.Ezt Andy zavarta meg.
-Jól van Zayn elhiszem,hogy csak a tiéd,de most már menjünk.-mondta türelmetlenül.
Eltávolodtunk egymástól,majd rá néztem egy bátorító mosolyt küldtem felé,megfogtam a kezét és a füléhez hajoltam.
-Bármi és történjék én itt leszek végig melletted.-súgtam neki,majd kézen foga elindultunk  Andy után.
A park közepén járhatunk,amikor hirtelen megálltunk egy pad előtt,ahol ijesztő kinézetű fickó ült,mellette két fekete pulcsis alakkal,akiknek az arcát kapucni takarta.Az egyik kapucnis alakról biztosan tudtam hogy lány,mert a hosszú,mell alá haja kilógott a kapucni alól.
-Nahát,nahát Andy.-kezdte a fickó nevetve.-Végre egyszer ideértél időben.
-Néha megesik az ilyen.-mondta lazán.
-Na és ki ez a két ifjú?-kérdezte az ijesztő fickó,alaposan végig mérve minket Gwen-nel.-Várjunk csak,te az egyik banda tag vagy abból a híres bandából?-kérdezte tőlem.
-De igen.-mondtam.
-Szóval Rick ők itt Zayn és Gwen.-mondta Andy kimért hangon.-Gwen volt az,akinek kellett a pénz.
-Nos kislány,sikerült megszerezni a pénzt?-kérdezte Rick.
Éreztem,ahogy Gwen közelebb húzódik hozzám,majd így szólt.
-Igen,sikerült.-mondta,majd elő vette a kabát zsebéből a borítékot.
-Hozd csak ide.-mondta Rick nyájasan.
zene:http://www.youtube.com/watch?v=6zHRJV5_kGs
Gwen rám nézet,majd Andy-re.Mindketten bólintottunk,majd Gwen elindult Rick felé.Idő közben még,megjelent kér kapucnis fickó,a kezükben pisztollyal.Valahogy nekem ez az egész nem stimmelt.Ez a Rick fickó túl nyugodt.Nem hiszem el,hogy nincs semmiféle hátsó szándéka.Gwen megállt Rick előtt,majd át nyújtotta a borítékot.Rick ki is kapta a kezéből,felbontotta,majd számolni kezdett.
-Pontosan egy millió.-mondta Gwen ideges hangon.
Egy percre Rick abba hagyat a számolást és felnézet Gwen-re.
-Kislány,én elhiszem neked,de jobb szeretek biztosra venni.-mondta  egy gúnyos mosoly keretébe,majd tovább folytatta a számolást.
Nem tudom hány perc telt el néma csendben,de már kezdett nagyon idegesíteni.Egyszer csak Rick abbahagyat a számolást,visszarakta a pénzt a borítéka és felállt.
-A pénz rendben van.De ugye tudod,hogy három évet csúsztál vele?-kérdezte Gwen-től.
-Igen,tudom.-mondta Gwen.
-De most kivételesen szemet hunyok efelett is,csak hogy érezd mennyire jólelkű vagyok.-mondta Rick.
-Köszönöm.-mondta Gwen alig hallhatóan.
Gondolom Rick meghallotta,mert úgy nevetett mintha az évszázad viccét mondták volna el neki.
-Na,de most menjetek mielőtt a jó indulatom elszáll.-mondta,de már nem nevetett.
Gwen amilyen gyorsan csak tudott,sarkon fordult és visszaindult.Amikor mellém ért kézen fogott és elkezdett a kocsi irányába húzni.
-Viszlát,madárkáim.-köszönt el Rick és újra nevetni kezdett.-Habár az is elő fordulhat,hogy valaki nem látok már viszont soha többet.
Megálltam vissza néztem,hogy megnézzem Andy jönn-e velünk,de nem.Ő időközben oda sétált a lány mellé,majd bólintott,gondolom ezzel jelezve a lánynak.Ezután minden olyan gyorsan történt és csak a három lövés hallottam.Pár másodperccel később megérezte a fájdalmat a mellkasomnál.Még hallottam,a nevetéseket,Gwen sikolyát,majd összeestem.Annyira még emlékszem,hogy Gwen idegesen telefonál valakivel,majd pár perc elteltével megérkeznek a mentők és a srácok is.Emlékszem arra is,hogy beemelnek a mentőautóba,ahogy Gwen sír a kezemet szorítva.De,hogy ezek után mi történt már nem tudom.